Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Csemgi Károly emlékezete. A Magyar Jogászegylet díszülése 1899. október 2. [162., 1899]
16 kai a védelem jogait. A magyar alkotmányos érzület nyert kifejezést e döntésekben. Csemegi valósággal előkészítette az elméket arra a nagy reformra, melynek ma küszöbén állunk. Új törvényünknek a vizsgálati fogságra, a védekezés szabadságára és a védő közjogi állására vonatkozó szabványai csak a Curia döntvényjogának íormulázásai. A 80-as évek elején fogott Csemegi életének utolsó nagy munkájába: a bűnvádi eljárás tervezetébe. Tudvalevőleg két javaslatot is készített, melyek közül az utóbbi már alku volt a kormány gyakorlati követelményeivel. De nem sokat engedett elveiből, a melyeket az első munkálatban egész merevségükben állított fel. E téren nehéz volt vele alkudni, mert politikai érzülete egy hajszálnyit sem tágított attól, a mit ő alkotmányos garantiának tartott. Az emlékezetes vitákban, a melyeket e dolgozatok felidéztek, valóban mindig csak az volt a kérdés, hogy ezek csakugyan garantiák-e és hogy nem okoznák-e más biztosítékok elvesztését. De bármiként gondolkozzunk is e fontos kérdésről, annyi bizonyos, hogy a maga álláspontjából a tervezet és indokolása egységesen concipiált, következetesen alakított és a szerző régi erejével fogalmazott oly mű volt, mely mint tudományos dolgozat figyelmet érdemelt, mint törvényhozási anyag pedig megbecsülhetetlen volt. Merev magatartását különben a viszonyaiban és egyéniségében előállott változások is megmagyarázzák. A 70-es években, mikor az anyagi törvény készült, Csemegi, mint képviselő és mint államtitkár, közepében állott a napi politika mozgalmainak; akkoriban a nézetekkel és a pártokkal való alkudozás úgyszólván mindennapi ügyköréhez tartozott. Ellenben az eljárási törvény tervezése idején távol állott attól a világtól, mely compromissumokkal van telítve, sőt bírói foglalkozásának természete éppen ellenkezője volt a megalkuvásnak. Ez szülte hajthatatlanságát. De ha így kevésbbé alkalmassá lett is a politikai currentiákra, annál erő16
