Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Finkey Ferencz: Az esküdtszék az új magyar bűnvádi eljárásban [166., 1899]
solni s legutolsó esetben 12 jelenlevő közül is meg lehessen alakítani. Ha azonban a felek bármelyike élni akar visszavetési jogával, ez esetben az esküdtek száma a helyettes esküdtek közül, avagy az alaplajstromból legalább is 24-re egészítendő ki s csak úgy lehet a kisorsoláshoz fogni. Az esküdtszék megalakításának befejező aktusa az ünnepélyes eskü, melyet a kisorsolt 12 rendes és a pótesküdtek minden ügyben külön kötelesek letenni. Az eskümintára nézve régóta nagy vita folyik az irodalomban az angol és a franczia esküszöveg helyessége fölött. Az angol esküdteknek tudvalevőleg a törvény megtartására kell esküt tenniök, mig a franczia esküszöveg, melyet az 1844-diki javaslat és az 1867-iki szabályzat is csaknem szószerint elfogadtak, épen arra hívja fel az esküdteket, hogy a törvényre ne is gondoljanak, csak lelkiismeretükre. A BP. az újabb irodalom által csaknem kivétel nélkül helyeselt felfogást követve, szakít a franczia szöveggel s az angol minta felé hajló német és osztrák törvények esküszövegét fogadta el és az eskümintát úgy szövegezte, hogy abban — a czélon talán kissé túl is lőve — a törvény megtartása kétszer is hangoztatva van. E kifejezések által, hogy az esküdtek «a törvényt megtartják», s «meggyőződésük szerint, igazságosan és a törvény értei- • méhen határoznak», a törvény azt akarta elérni - mint Chorin Ferencz, az igazságügyi bizottság nagyérdemű előadója mondotta a képviselőházban * hogy az esküdt mindjárt az eskümintából megértse, hogy ö «nem minden felelősség alól feloldott, csupán inspiratiók szerint Ítélkező lény, a ki a törvény és bizonyítékok felibe emelkedbetik, hanem oly bírói személy, aki oda van állítva, hogy polgártársai felett a törvény korlátain belől s az előtte levő bizonyítékok szabad mérlegelésével mondja ki a bűnöst, vagy nembűnöst». A törvény megtartása és a törvény értelmében való határozás tehát nem azt jelenti, mintha az esküdtek a büntetőtörvény értelmezésére és alkalmazására lennének ezáltal fel- híva, hanem csak azt, hogy az esküdtek ne gondolják, hogy ők a bűnös iránt érzett rokonszenviik vagy ellenszenvük alapján * A képviselőház 189ő. szept. Il-iki ülésén. 29' 141
