Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Finkey Ferencz: Az esküdtszék az új magyar bűnvádi eljárásban [166., 1899]
24 ség miatt kiállott szabadságvesztés büntetésnek tulajdonít, mert a többi okok olyanok, a melyek miatt a btk. vagy a b. prtsi törvények szerint úgy sem gyakorolhatná az illető e jogot. A mi az incompatibilis állásokat illeti, az új esküdtbirósági törvény megegyezik az 1844-iki javaslattal és mai gyakorlatunkkal is annyiban, hogy a bírákat, ügyészeket, a tényleges katonákat s a napszámosokat és szolgákat ez utóbbiak is kizárták, valamint abban is, hogy sem a törvényhozás tagjait, sem a közhivatalnokokat általában nem zárta ki sem egyik, sem másik. Az új törvény engedékenyebb az egyházi személyek iránt s nem zárja ki azokat, mint az 1844-iki javaslat és mai gyakorlatunk. Részemről azonban liberálisabbnak tartom az 1844-iki javaslat álláspontját, mert bármily tisztelettel viseltessünk az egyházi személyek iránt, őket époly kevéssé lehet elfogulatlanoknak tartani politikai kérdésekben, mint a katonákat. Hogy a közhivatalnokok közül a tisztán politikai hivatalnokokat, a minisztereket és főispánokat, valamint az alárendeltségi viszonyban álló rendőrségi és pénzügyőrségi tagokat kizárta az új törvény, csak helyeselni lehet. Az esküdtbirósági törvény a kizáró okokon felül mentességi okokat is állapít meg, a miket a 44-iki javaslat és mai gyakorlatunk sem ismertek.* Ez által oly egyéneknek, kiknek állása vagy foglalkozása nem engedi meg, hogy azt bármikor s hosz- szabb időre félbeszakíthassák, lehetőve akarta tenni, hogy ha az esküdtszéki tagságot magukra terhesnek vagy lehetetlennek tartják, az alól felmentést kérhessenek. Ez mindenesetre haladás az eddigi állapottal szemben. E szerint a szolgálati lajstrom összeállításának megkezdéséig kérhetik felmentésüket: 1. az országgyűlés tagjai az ülésszak tartamára, 2. a lelkészek, 3. az ideiglenes tényleges szolgálatra bevonult katonák a behívás tartamára, 4. az orvosok, 5. a segéd nélküli gyógyszerészek, 6. a néptanítók, 7. a postánál, távírdánál, vasútnál, gőzhajózásnál alkalmazottak, 8. a kik 70-ik életévüket betöltötték, 9. a kik az * Csak a 60 éven felül levőknek engedi meg az 1844-iki javaslat 39. §-a, hogy ha magukat a küldöttségnél bejelentik, lcihagyandók a névsorból. Ezt az 1867. máj. 17-iki rendelet kormaximummá teszi s a 60 éven felülieket kizárja. 136
