Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Finkey Ferencz: Az esküdtszék az új magyar bűnvádi eljárásban [166., 1899]
f hozatalában s miután a valódi igazság nem az, ami a törvényekben van, nem az alaki igazság, hanem az, ami mindnyájunk lelkében, jogérzetében él, ezt a valódi, vagy u. n. anyagi igazságot az esküdtszék, a nép különböző rétegeiből vett józan felfogású 12 férfi és bárom hivatásos biró jobban kifejezésre juttathatja, mint maga a hivatalnok bíróság, mely bárminő független legyen, mégis csak hivatalnok és a maga szakismeretei iránt elfogult. Ha a jog nem merőben a belátás, az ész szüleménye, hanem az emberekben élő jogérzet kifejezése egy bizonyos helyen és időben, ezt a közfelfogást, a nemzet jogérzetét jobban eltalálja a laikus és a hivatalnok biró együtt, mint ez utóbbi egymagában, Ez az, ami elvitázhatlan érdeme az esküdtszéknek, ez az, amiért érdemes az eljárást nehézkesebbé, lassúbbá tenni s amiért azt czélszerűbbnek is mondhatjuk, daczára, hogy lassabban mozog, mint a hivatalnok bíróság. A jury ellenségei rendesen azt a kifogást vetik ez ellen, hogy a jogász éles szeme átlát a legszövevényesebb életviszonyokon 1 s az ő jogérzete finomultabb, mint a laikusé. Erre azonban, azt hiszem, elég egy kitűnő jogásznak, Glasernék a szavaival felelnem, a ki azt mondja,2 hogy «az esküdtbirósági eljárás alaposabb, gondosabb, correctebb, megnyugtatóbb, mint az állandó bíróság magában álló collegiuma előtti eljárás.» Több szem többet lát, ha különböző képzettségű emberek több szempontból meghányják-vetik a dolgot, ha tovább figyelheti és tanulmányozhatja a bíróság az ügyet, bizonyára alaposabb lesz az ítélete, s ha többen megtudtak egyezni valamiben, az ily döntés bizonyára megnyugtatóbb lesz úgy a bírákra, mint a közönségre és a vádlottra is. Azoknak pedig, kiknek a haszon és czélszeriiség elvében áll minden boldogságuk s a kik a büntetést sem látják egyébnek, mint czélszerüségi eszköznek, megfelel az a tény, hogy századunk elejétől, egy-kétkis állam kivételével, az egész Európa, a praktikus Anglia pedig, ahonnan jöttek és jönnek ma is hozzánk a czélszerüségi és haszonelméletek, 600 év óta czélszerű- nek tartja a juryt, sőt czélszerűbbnek, mint a szakbiróságot, 9 7 Wlassics Gyula: A bűnvádi eljárás alapelvei. 11. 1. 2 Glaser: Zur Jury-Frage 20. 1. Ul
