Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Csemgi Károly emlékezete. A Magyar Jogászegylet díszülése 1899. október 2. [162., 1899]
12 mikép kell elbánni a kifejezetten nem provideált esettel, a mely előtt meghátrálni nem szabad, mert megoldása kötelesség. Ezt a nagy mesterséget tanulta Csemegi a francziáktól. Mindnyájan tudjuk, mily szeretette] foglalkozott Csemegi az olasz büntetőjoggal. A ki az összehasonlító jogtudománynak oly barátja volt, mint ő, vizsgálódásai számára nem találhatott vonzóbb területet, mint az akkori Olaszországot. Egymás mellett voltak ott érvényben a legkülönbözőbb rendszerek s ezek híven fejezték ki az illető államban uralkodó politikai elvet. Ott volt az anyagi részében franczia alapokra helyezett, de eljárási részében tiszta középkori pápai jog; a hódító francziák kódexeit utánzó szardíniái és nápolyi törvények; ott volt az. ausztriai törvény, az általános politikai ellenszenv tárgya; de ott volt a büntető-törvényhozásnak és egyúttal a művelt olasz szellemnek virága, a toscanai kódex is. A kitűnő tudósok egy fényes sorozata magyarázta ezt a változatos jogrendet és Csemegi nagy bámulója volt szabad szellemüknek és vonzó előadásuknak. Mindig szívesen olvasta az olaszokat, kezdve Beccarián, kinek művét a legcsodálatosabb könyvek egyikének tartotta^ mert jól tolmácsolta kora bölcsészetének, az Encyelopiediának, büntetőjogi eredményeit. Carmignaninak klasszikus tételeit feltaláljuk büntetőtörvényünk indokolásában és az újabb idők legnevezetesebb olasz kriminalistája, Carrara Ferencz, Csemegi által lett nálunk ismeretes, sőt népszerű. Hogy mily hatással volt Csemegire a német iskola, azt bővebben taglalni talán nem szükséges. A ki kódexünk rendszerét megfigyeli és indokolását olvassa, könnyen felismerheti Csemegi élénk érzékét a német jogtudomány mélysége, a német szövegezés szabatossága iránt. Hisz a meghatározások pontossága éppen a büntetőjogban fontos és Csemegi tudta, hogy itt az «elasticitas»-nak rendesen a vádlott adja meg az árát és hogy a tág szövegezés többnyire a politikai szabadság rovására megy. 12
