Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Kosutány Ignácz: Jogtörténelmi tanulmány Verbőczy azon állítása fölött, hogy a régi magyar perej-eljárás galliai eredetű [164., 1899]
Dr. Vécsey Tamás, elnök: Tisztelt teljes-ülés! Az idő ugyan nagyon előrehaladt, de alig vettük észre, oly érdekes volt a tárgyalás. Annak daczára, hogy előhaladt az idő,, méltóztassék megengedni nekem, hogy csak nagyon röviden néhány észrevételt tegyek. (Halljuk! Halljuk!) A magyar nemzet mindig útjában volt a nagy európai eszmeáramlatoknak, bejöttek az eszmék s intézmények mihoz- zánk és fogékony talajra találtak, — némelyek talán későn jöttek, de elérkeztek s hazafias büszkeséggel olvashatjuk ki a hazai történelemből, hogy a mely intézmény ideérkezett Magyar- országba s itt termő talajra talált, az nálunk egy bizonyos accli- matizátión ment keresztül. Még magát a calvinismust sem veszem ki. Ezt magyar vallássá tudtuk tenni. Hazánk Szent István alatt Németországgal jött érintkezésbe. Hermonim Con- tractusa — a mint tetszik tudni - azt mondja a német császárról «Hungaros petentes lege Bajuarica donavit». Ez az állítás szószerint nem igaz, de az bizonyos azokból az emlékekből, a melyek az Árpád-korból fenmaradtak, hogy a Karoling-jognak volt valami hatása, névszerint oly irányban, a mint azt a kereszténység megszilárdítása, a monarchia fentartása s a peres eljárás szabályozása kívánta. Erre látszik czélozni Szent István, midőn állítja, hogy Augustusi és Nagy Károlyt tartá szemei előtt: «modernos et antiquos imitantes, augustos». Karolingi elvre vall az, hogy a biró a peres eljárásnál, (vita, később causa) inkább csak a külső rendét tartja fenn, ordáliákhoz menekülnek a felek, mert a biró közvetlenül nem dönt a jogi kérdések felett. Az Anjouházi királyok alatt a német befolyás helyett az olasz-franczia szellemi mozgalmak érintik hazánkat. Az olasz- franczia szellemet akkor a normannok inspirálták. A karolingi 96
