Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 19. kötet (162-171. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 19. (Budapest, 1900)
Kosutány Ignácz: Jogtörténelmi tanulmány Verbőczy azon állítása fölött, hogy a régi magyar perej-eljárás galliai eredetű [164., 1899]
45 ból s a középkori akkori földbirtok viszonyaiból indult ki, miután nálunk a megélhetésnek ugyanazok voltak a feltételei, mint Francziaországban, a földet nálunk is munkás kézzel művelték. Azonban a t. biró úr azon állítását, mintha a magyar földestiri hatóság és a hűbériség között nem volna különbség, nem ismerem el. Dr. Márkus Dezső : Nem felfelé, hanem lefelé a jobbágy- gyal szemben! Dr. Kosutány Ignácz : Én éppen kifejtettem, hogy a fran- cziahübérúri igazságszolgáltatásnak alapja: a seigneurség, nálunk az úri hatóságnak az alapja: a földbirtok. Az a seigneurség, a mely pénzt veretett, a maga területén katonaságot szedett, maga felett se bírót, se felsőbb hatalmat el nem ismert, a mi földesúri hatóságunktól nagyban különböző hatóság volt. A mi a hűbérúri hatalomnak lefelé menő irányát illeti, a mint megjegyezte előbb az igen t. biró úr, itt is hivatkoztam arra a hübérjogi forrásra, a mely azt mondja, hogy a hűbérúr és a hűbéres közötti viszonyt az Úristenen kívül más meg nem bírálja. A jobbágy teljesen alá van rendelve a hűbérúr önkényének személye, vagyona és hozzátartozói tekintetében. Nálunk ez nem volt így, mert a földesúri hatóság által hozott Ítéletek elől felebbezni lehetett s Arpádkori, de Anjoukori okmányok is nagy számmal őriztek meg ilyen emlékeket, a hol felebbezés történt a nádorhoz, a királyhoz s nem ritkaság, hogy a király a földesúrral szemben a jobbágy népnek ad igazat, vagy a hol a király egyenesen privilegizál ilyen jobbágynépet a földesúr nem valami nagy örömére. Azt állította továbbá a t. biró úr, hogy nálúnk a nádor, országbíró stb. nem volt népbiróság. Én kénytelen vagyok itt is fentartani állításomat, igenis népbiróság volt az, de az igen t. biró úr ennek a szónak «nép» egészen modern szempontból Ítéli meg az értelmét, mig én az akkori szempontból, azalatt az úgynevezett populus Werbőczyanust, veszem s ebből a szempontból valóságos népbiróság volt az. A nádor nem járhatott el soha, habár királyi kiküldöttként járta is be az országot, a szolgabirák bevonása nélkül, sőt törvény is van [1290:5], mely határozottan kimondja, hogy az olyan ítélet, melyet a nádor a megyei bíróság hozzájárulása nélkül hozna, semmis legyen. A nádori itélőszékben ezenkívül vannak ad hoc behívott birótársak a . 93
