Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Kolosváry Bálint: A közszerzemény biztosítása [155., 1899]
60 megállapítása után — a mely csak perben lehetséges és pedig komplikált számadási perben — a biztosítást nyerő házastárs a közszerzemény minden gyarapodása esetén további biztosítást kérhetne; ez elől kitérni alig lehet. Ámde ezzel az igazságtalanságig fokoznék ezt az eljárást, ha egyúttal az ellenkezőjét is meg nem engednék a biztosítást szenvedő házastársnak, azt t. i., hogy ha a közszerzemény értékegyenlege a házasság tartama alatt rosszabbodik olyan oknál fogva, a melyekért a biztosítást szenvedő házastárs nem felelős, pl. az ő közszerzeménye felét baleset éri, beüt a villám s az ő feleháza elég, vagy az ő külön vagyonából fedezi a háztartást — hogy mondom ilyenkor ő a közszerzeményi tömeg csökkenése arányában az adott biztosíték leszállítását kérhesse. — A biztosíték felemelésére illetve leszállítására irányuló igények folytán természetesen olyan perlekedésnek indulna meg az útja, a mely a házi békének valami különös előnyére semmi esetre sem szolgálna. S így bár azt az érvet, hogy a közszerzemény biztosítását a kiszámítás lehetetlensége nem engedné meg, el nem fogadom, a közszerzemény labilitásából folyó komplikácziókat a többiek mellett szintén olyanoknak tartom, a melyek szükségtelenül tetéznék a házassági vagyonjognak amúgy is elegendő nehézségeit. A hitelezőkhöz való viszony — a melyből eredő bajokat különösen Misner tagtárs úr hangsúlyozta — nem okozna nézetem szerint olyan nehézséget, mint a hogy az első pillanatra látszanék. Az összejátszásokra utalt rá a t. tagtárs úr, hogy t. i. a házastársak egymással szemben majd biztosítanak olyan közszerzeményeket is, a melyek nem azok, s ezzel a hitelezők elől elvonják a kielégítési alapot. — Az összejátszások azonban a közszerzemény bírói biztosítása esetén semmiesetre sem lehetnek nagyobb jelentőségűek, mint hogyha a felek maguk között, a bíróságon kívül játszanak össze, a mit pedig ma is megtehetnek. Mert hogy áll ma ez a kérdés? Ha mai napság az egyik házastárs átad vagy leköt a másiknak valamely vagyont a közszerzemény kielégítése vagy biztosítása czímén, akkor ezt az így átadott vagy lekötött vagyont, minthogy az azt nyújtó házastárs a közszerzemény kielégítésével vagy biztosításával a házasság tartama alatt nem tartozik, ingyenes juttatásnak, tehát ajándékozásnak kell tekinteni. E szerint az ekként 92
