Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Kolosváry Bálint: A közszerzemény biztosítása [155., 1899]
53 osztályoknál, a melyek a nép zömét, széles rétegeit teszik, a melyek érdekeiből tehát elsősorban kell a jogi szabályozásnak kiindulnia. Ezeknél az osztályoknál a közszerzemény intézménye, minden fogyatkozása mellett legbővebb gondoskodást nyújt a nőnek: mert az ily házastársak vagyona a házasság tartama alatt megtakarított fillérekből, a házastársak két kezük munkájából gyűlik lassanként össze s az így gyűlt vagyonnal, mely a házasság megszűntével közszerzeményi megosztás alá esik, többnyire ki is merül a házastársak egész vagyoni ereje; ez az a vagyonalap, melyből a nő vagyoni részesedésének kikerülnie kell. Már pedig kétségtelen, hogy a közszerzemény mai alakjában a nőnek részesedése a közszerzeményi vagyonban, meglehetősen labilis jellegű. A közösen összekuporgatott vagyon nem ugyan jogszabálynál fogva, mert hiszen a vagyonelkülönzés rendszere értelmében mindenik házaspár ura marad a házasság alatt is a saját maga szerzetté vagyonnak — de az életviszonyok ténylegességénél fogva többnyire a férj kezébe folyik egybe, a ki azzal mint alakilag tulajdonával önállóan rendelkezik és ily módon minthogy a nőnek biztosítási eszköz arra a vagyonra nézve kezében nincs, a nő elől vagyoni létének legbiztosabb alapjait vonhatná el. A nő közszerzői joga olyan igény, a melynek az érvényesítése hosszú időre ki van tolva és amaz idő alatt, a melyben mintegy fenlebeg, de tényleg nem érvényesíthető, mai jogunk szerint biztosításra nem alkalmas, mint azt a Curia 41. teljesülési határozatában megállapította. Az ily igény tehát valódi, reális értéket nem igen nyújt ; mert hiába fizetjük ki a nőt a legszebb intézményekkel, a legcsengőbb §-kal, hogy ha a házasság végével tényleg az tűnik ki, hogy a vagyon a férj önálló rendelkezése folytán még a házasság alatt elfogyott. Igaz, erre azt lehet felelni, hogy vannak fontosabb igények is, a melyeket érvényesítésük időpontjáig nem lehet biztosítani, mint pl. a köteles rész, a melyre nézve a tékozló szülő gondnokság alá helyezésének kissé drasztikus eszközén kívül tisztán csak a szülők halála után lehet a veszett fejsze nyelét valahogy visszaszerezni a szülő ingyenes elidegenítéseivel szemben a querela inofficiosae donationis utján. Ám a köteles rész, bárha a vér kap85
