Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Kolosváry Bálint: A közszerzemény biztosítása [155., 1899]
Dr. Markbreit Gyula: Tisztelt Teljes ülés! A tisztelt előadó úr előadásában tévesen különbözteti meg a közszerzemény három nemét, t. i. a férj által külön, a nő által külön, valamint a férj és nő által közösen szerzett közszerze- ményi vagyont. Az esetben ugyanis, ha férj és feleség önálló magánjogi czímeken közösen szereznek vagyont, ezen közös vagyonból a fenforgó körülményekhez képest mindegyik szerző házastársra eső hányadrész jogilag minden tekintetben ugyanazon jogi elbánásban és megitélésben részesül, mint a házas- társaknak a házasság alatti kizárólagos külön szerzeményei. Ennek folytán jogilag a közszerzeménynek csakis egy neme létezik, a férj által avagy a nő által külön avagy közösen szerzett közszerzeményi vagyon jogilag teljesen azonosan lévén elbírálandó. De lege ferenda helyeslem a Curia 41. sz. teljes ülési döntvényében is kifejezésre jutott közszerzeményi intézményünk alapelveiből folyó ama jogszabályt, miszerint a házasság tartama alatt, vagyis a közszerzeményi igény hatályba lépte előtt egyik házastársnak sincs joga a másik házastárs ellenében az ez utóbbival szembeni közszerzeményi igényének biztosítását követelni. Közszerzeményi intézményünknek ugyanis egyik alapelvét képezi, hogy az egyik házastárs által a házasság tartama alatt szerzett, meghatározott vagyontárgynak fele a másik — nem szerző — házastársat a házasság megszűnte esetére nem dologbeli, hanem dologhozi kötelmi jogi jogközösség alapján és nem mindenképen és feltétlenül, hanem csakis az esetre s azon feltétel mellett és annyiban illeti meg, ha s amennyiben a házasság megszűntekor ezen vagyontárgyat az azt szerző házastársnak 4 81
