Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Kolosváry Bálint: A közszerzemény biztosítása [155., 1899]
47 Ha az anyagjogi szabályok szerint az özvegyet illeti a közszerzemény fele és ezen igénye a férj halálától van feltételezve, akkor a törvényhozás kötelessége oly eljárási szabályokat alkotni, melyekkel a közszerzeményi igény az örökösödési eljárás folyamán hatályosan van megvédve az örökösökkel szemben. Ha helyes lenne azok tanítása, kik szerint a közszerzeményi igény csak az örökösök ellen vezetendő külön per útján lenne érvényesíthető, akkor számos esetben a közszerzeményi igény írott malaezt maradna. Átadatnék az örökösöknek az egész hagyaték és míg az özvegy közszerzeményi joga megitéltetnék, sok esetben nyoma sem lenne már a közszerzeménynek. Nincs semmi jogos ok arra, hogy a leszármazók az anyjukkal szemben előnyben és a hagyatéki eljárás során nagyobb védelemben részesüljenek, mint az özvegy anyjuk. A gyakorlat nem is törődik sokat azon néhány írónak felfogásával, hogy a közszerzemény mint kötelmi igény a hagyatéki eljárás során védelemben nem részesül. Minden nap látjuk és tapasztaljuk, hogy a túlélő özvegy a hagyatéki tárgyalásokban részt vesz, az örökösök vele osztályegyezséget kötnek, neki a közszerzemény fele bírói végzéssel átadatik és a hagyatéki bíróság rendelkezése folytán közszerzemény czimén ingatlanokra a tulajdonjog javára bekebeleztetik. Ezen mindennapi gyakorlat és ennek mellőzhetetlen szüksége eléggé czáfolja meg az ellenkező véleményű írókat. Ezek után véleményemet abban foglalom össze, hogy a házasság tartama alatt egyik házastárs sem kérheti a közszerzemény biztosítását vagy kiadását, de lege ferenda azonban annak határozott és kifejezett megállapítását tartom szükségesnek, hogy az özvegy közszerzeményi igénye ép olyan védelemben részesüljön a hagyatéki eljárás során, mint az örökösi igény, hogy tehát a közszerzemény vitás volta esetén az örökösöknek a közszerzemény iránti per eldöntése előtt át ne adassék. Megjegyzem még, hogy az itt kifejtett felfogáson nem változtat azon körülmény, hogy a házasság felbontása esetén a nem vétkes feleség a vétkes férjtől a közszerzeményből őt illető részének kiadását kérheti. Ezen kivétel csak megerősíti a szabályt. A házasság felbontása fotytán a férj a feleségre nézve többé nem létezik és a há79
