Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Kolosváry Bálint: A közszerzemény biztosítása [155., 1899]
34 mint a jog külső formáinak logikus szépsége, a mi akárhányszor, s különösen itt erőltetett is lehet. E jogérzelmi dualismus megfelelő szelidebb kifejezést nyerne a közszerzemény biztosításában, s a concret esetek elbirálásakor ad hoc teremtene különböző házassági vagyonjogot az eleve és jogilag már el nem határolható gazdasági osztályok között. Ha tehát a kózszerzemény három kategóriájának, t. i. a férj, a nő külön-külön és a férj és nő együttes közszerzeményének felállítása nem csak indokolt, hanem létező jogunkból is levezethető, hozzávéve még az 1840. VIII. t. ez. 14. §-ának azt a kijelentését, hogy «a férj a közszerzeményből feleségét vég- rendeletileg.sem zárhatja ki», a minek az a világosan bennrejlő következménye, hogy másképpen sem, tehát a házasság alatti élők közti ügyletek által sem: eléggé megindokoltnak véljük azt az álláspontunkat, hogy azokra a közszerzeményekre nézve, melyek nem a férj, s nem a feleség külön vagyonszerző tevékenységéből, különvagyonának gyümölcseiből, avagy egyéb külön keresményeiből állottak elő, hanem mindkettőjüknek közös, vállvetett szorgalmából és munkásságából: bármelyik házasfélnek joga kell hogy legyen az őt illető felerész házasság alatti biztosítására. Ez az elvi álláspont, melynek keresztülvitele a gyakorlati megoldás kérdése, s egyúttal általános szabály is, melylyel szemben az előbbi, vagyis a biztosításnak a különszerzett közszerzeményekből való kizárása : különös szabály jellegével bir. A miként kérdésében á biztosítás valamennyi híve, mint dr. Jancsó, dr. Imling és dr. Vavrik, különbséget tettek a biztosítandó ingó vagy ingatlan közszerzemény között. Jancsó az ingók biztosítását expressis verbis kizárja, fentebb részletezett okainál fogva, hasonlóképpen Vavrik, s a mennyiben Imling csakis ingatlanok biztosításáról beszél: föltehetőleg ö is ez álláspont hívei közé tartozik. Már Sztehlo Kornél megjegyezte Jancsó müvéről írott és elől id. kritikájában, hogy az ingók kizárása a közszerzemény biztosításából logikátlan. Vagy elfogadjuk a közszerzemény biztositását vagy nem ; ha igen, miért legyenek abból kizárva éppen az ingók, melyekre a biztosítás szüksége hajszálnyival sem kisebb, mint az ingatlan közszerzeményre, sőt, míg az egész biztosítási kérdés súlya s jelentősége 66
