Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Kolosváry Bálint: A közszerzemény biztosítása [155., 1899]
24 formán illetvén, azokról egyik úgy, mint a másik, felerészben szabadon rendelkezhetik, s ezen fele részből a férj feleségét végrendelet által sem zárhatja ki.» «Ha végrendelet által sem, akkor egyébként sem, tehát élők között sem zárhatja ki a férj feleségét a közszerzemény feléből és — a jogegyenlőség elvéből kifolyólag — a feleség sem férjét.»* A törvény id. szakaszában tehát a biztosítás eszméje logice benne van, mert nem tehető fel a törvényhozóról, hogy rendelkezését meddő tilalomként akarta volna oda állítani. A biztosítás pedig vagy előzetes megakadályozásban vagy utólagos érvénytelenítésben volna keresendő. Jancsó az előbbi eszközt tartja alkalmasabbnak s a közszerzeményi jog telekkönyvi kitüntetése mellett foglal állást, még pedig oly értelemben, hogy a tulajdonjogilag egyik házasfél nevére irt közszerzeményi ingatlanra, a másik házasfél közszerzeményi joga, a tulajdonjog korlátozásaként, a tulajdoni (B) lapon bekebeleztessék. A közszerzeményi ingókat tehát Jancsó a biztosításból teljesen kizárja, «mert az egyes ingó tárgyakon a közszerzeményi jogot és minőséget kitüntetni és az által annak fele részét az egyoldalú elidegenítéstől megóvni nem lehet.» A fentebb irt módon bekebelezett közszerzeményi jognak a házasság tartama alatt tisztán jog biztosító vagyis az a hatálya van, hogy a közszerzeményi ingatlan feléről a tulajdonként bekeblezett házastárs egyoldalulag nem rendelkezhet, hanem azt csak házastársa hozzájárulásával, beleegyezésével idegenítheti el, vagy terhelheti meg. A házasság törvényszerű megszűnése után pedig a bekebelezett közszerzeményi jog a terhelt ingatlan felére oly tulajdont szül, melyet csak a beruházott érték erejéig lehet megtámadni. A biztosítás kérdésében Jancsóéhoz hasonló, bár kevésbbé megindokolt álláspontra helyezkedett dr. Plopu György a «Jog»-ban közzétett «Közszerzemény» ez. czikksorozatában,** hevesen támadva a Curia 41. sz. teljes-ülési határozatát, tíllen- tétes véleményt képvisel Sztehló Kornél, Jancsó id. művéről * Dr. Jancsó György: A magyar Házassági vagyonjog. Bpest 1888 206—207. lap s köv. ** «Jog.» 1898. évf. 19—23. számok 56 *
