Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Kolosváry Bálint: A közszerzemény biztosítása [155., 1899]
ellen föl lehet hozni a megoldás e raclicális módjával szemben, különös tekintettel a közszerzemény változó mérlegére, teljesen érvényesülnek. Különben is a magyar közszerzemény nem quadrál az osztrák vagyonközösséggel, s ha kell, biztosításának alapjai a hazai jogunkból s nem az Optkvből fejtendők ki. Teljesen föntartotta Zlinszky előbb érintett felfogását «Magyar magánjog» ez. munkájában is, melynek későbbi kiadásai a különben számos módosítások és pótlások mellett a szerzőnek eredeti álláspontját e kérdésben továbbra is érintetlenül hagyták. így nevezetesen az ez évről jelzett VII-ik és Rejner János által átdolgozott kiadás, a harmadik személyekkel szemben való közszerzemény-biztosítást teljesen elveti, alapítva nézetét egyedül arra, hogy «közszerzeményről helyes felfogás szerint csak az egész házasság alatti szerző tevékenység eredményével szemben lehet szó.» (895.1. 2. jzet.) Hogy e nézet ez az indokolása vajmi ingatag alapot nyújt a rája épített következtetések felállítására mutatja az, hogy pld. a közszerzemény biztosítását szintén kizáró dr. Zsögöd Benő, házassági vagyonjogi törvénytervezetében, realszerzeményi elvének kiépítésénél nagy súlyt fektet arra, hogy a közszerzemény jogi természete, egyáltalán nem hozza magával azt, hogy a házasélet bármely pillanatában is megállapítható nem volna. Sőt ellenkezőleg. íme tehát azonos eredmény ott, hol ellentétes a kiindulás, s hol az egyik érvelés helyessége kizárja a másik helyességét s a conclusio mégis ugyanaz. Hogy a közszerzemény biztosítása általában nem követelhető, ennek Zsögöd szerint mások az okai. Nevezetesen «mert a biztosítási jog ellentétben áll a házastárs vagyoni önállásával s a szabad gazdálkodás szempontjaival». Lenyügözése — volna ez — a vagyonszabadságnak».* Továbbá: «az, hogy a nőre nézve a közszerzeményi ingatlan fele bejegyzés által olyképpen biztosíttassák, hogy az a nőt a házasság megszűnte után mindenképen megillesse (Optvk. 1236. §.), szükségképen implicálja azt a tételt, hogy bejegyzés nélkül is az ilyen ingatlan fele a nőt a házasság megszűnte után, minden tekintet nélkül a * Zsögöd Benő: Indokolás a családjogi törvényjavaslat I. czíme VI. fejezetéhez. 52—54. 1. 54 22
