Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)

Kolosváry Bálint: A közszerzemény biztosítása [155., 1899]

10 Elseje ezen jogosítványoknak az, hogy a férj feleségét rangjá­hoz illően eltartani köteles, mely eltartási kötelezettség aházasság megszűnése esetén is megilleti a nem vétkes nőt, hasonlóképpen az ágy- és asztaltól való különélés elrendelésekor is. (1894: XXXI. t.-cz. 90—93., 102. §§.) Ez a jogosítvány azonban nem fogható fel a házasság lényegéből folyó személyes kötelezettsége a férj­nek, kinek családfői állásából következik, hogy nejének s ezzel együtt gyermekeinek eltartásáról gondoskodjék. Ne vállalkozzék családalapításra az, ki családfentartásra képtelen. Másfelől az élet arról tanúskodik, hogy ott, hol a nő vagyonos, a férj eltar­tási kötelezettsége vele szemben éppen csak írva van, de tény­leg maga is jórészben sokkal inkább a nő vagyonából tartja fönn egész családját, semmint a saját keresményéből. Ha pedig a nő vagyontalan : a kérdés csak a házasság megszűnése vagy az ágy- és asztaltól való különélés elrendelése esetén élesedhetik ki: itt pedig a tartási kötelezettség mennyiségi meghatározása a biró belátására van bízva, tehát esetek szerinti és arbitrarius. Sőt a viszonosság sincs férj és nő között az eltartási kötelezettség tekintetében teljesen kizárva, mert annak keresetképtelensége­kor, az elbetegedés, vagy megnyomorékulás esetében a nyilvános betegápolás költségei fedezéséről szóló törvény a költségek vise­lését férj és nő között viszonossá tevén, az eltartást itt tulajdon­képpen az asszonyra is kiterjeszti. (1875 : III. t.-cz. 1. §.) Hogy tehát a közszerzeményi igény biztosításának meg­tagadására a nőnek válás esetén esetleg megítélendő (esetleg mert csak akkor kap a nő tartást, ha nem vétkes) tartás mi indokot sem nyújt: annyira kézen fekvő dolog, hogy eltekintve a közszerzeményi igénynek egészen más lapra való tartozásától, s az alapul szolgáló vagyoni viszony különös szempontjaitól bő­vebb méltatásra úgyszólván nem érdemes. Második jogosítványa a nőnek, mely szintén egyoldalú, s melyről eképpen föltehető volna, hogy a nő helyzetét a férjével szemben előnyösebbé teszi: a törvényes hitbér. Egy oly intéz­mény, mely a múltból szállott ránk a nélkül, hogy további fen- tartását indokolni lehetne. Tényleg azonban ma is megvan. S a mágnás rendű asszony házastársi hűsége jutalmazásaképpen 400, a nemes és polgárrendü 200, a paraszt osztályból való pedig 40 frt hitbért követelhet férjétől a házasság megszűnése alkal­ma

Next

/
Thumbnails
Contents