Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 18. kötet (154-161. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 18. (Budapest, 1899)
Fodor Ármin: A jogügyletek értelmezése a felülvizsgálati eljárásban [154., 1899]
19 nek helyén, illetőleg a nyilatkozónak lakhelyén elfogadott nyelvjárást, az előzetes tárgyalások menetét, az összefüggést más megállapodásokkal, a jogügylet nyilvánvaló czélját. Ily szabályok lényegükben gondolkozást szabályok positiv jogi tartalom, nélkül; a biró oktatást nyer általuk a gyakorlati logikában. — E mellett közel fekszik a veszély, hogy ezek a szabályok valódi jogszabályoknak fognak tekintetni és hogy a kimondott szónak értelme lesz főkép irányadó, a melytől csak annyiban lehet eltérni, a mennyiben a törvény ezt különösen megengedte, holott a mérvadó körülmények minden nemének felsorolása a törvényben egyenesen ki van zárva.» Nézetem szerint az a tétel, hogy az értelmezési szabályok egyáltalában, vagy legalább rendszerint, csak logikai szabályok, positiv jogi tartalom nélkül, nem helyes. Ha végig tekintünk azokon az értelmezési szabályokon, a melyek akár a törvényekben, akár más helyütt találhatók, akkor azt találjuk, hogy e szabályok túlnyomó nagy része igen is bir positiv jogi tartalommal is. Vegyük csak például a kereskedelmi törvény 266. §-ának azt a rendelkezését, hogy kétség esetében a szerződés szavainak oly értelmezés adandó, mely mellett az ügylet joghatálylyal bir. Ez a szabály semmikép sem folyik általános logikai törvényekből, mert az ellenkező szabály, hogy ily kétely esetén a biró inkább abból induljon ki, hogy jogügylet nem is jött létre, ép oly logikus lehet, vagy legalább is nem ütközik a logikába.Ez a tétel nyilván csakis a czélszerűségi szempontok mérlegelése folytán jött létre, és a törvényhozó azt azért állította fel, mert azt vélte, hogy a forgalom igényeit ilykép jobban elégíti ki. Vagy vegyük a kereskedelmi törvény 831. §-ának azt az intézkedését, hogy akkor, ha a teljesítés olykép igértetett, hogy annak nehány nap, hét, hó vagy év alatt kell történnie, a nehány alatt két nap, két hét, hó vagy év értendő. Ezen értelmezési szabály a legpositivebb jogi rendelkezést tartalmazza, mert úgy a logika szabályai, mint a nyelvszokás szerint a nehány ép úgy jelenthet hármat, négyet vagy bármely más számot is. A jogszabály tehát itt a nehány szónak oly positiv értelmet ad, a mivel az ily jogszabály nélkül bizonyára nem minden esetben bírna. 19 2*
