Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)

Dárday Dezső: Az ügyvédi díjak törvényhozási szabályozásának alapelvei és ezek alapján kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete [150., 1898]

9

az egri kamara 23,418/97. sz. a. ekkép ír: «...igen jó hatással lenne az ily díjtörvény, mert ezzel a káros és meg nem tűrhető verseny megszűnnék, és másrészt az ügyfelek sem panaszkodhatnának, hogy az ügyvéd magát túlságosan fizetteti. A díj törvény kijátszását megakadályozni lehetne az által, hogy ha fegyelmi vétségnek minősíttetnék annak megszegése»;

a székesfehérvári kamara 23,205/96. sz. a. ekkép ír: «Mert az valóban nevetséges, hogy különböző bíróságoknál, sőt ugyanazon bíróságnak két különböző szobájában, de még egy ugyanazon szobában is különböző esetekben teljesen azonos értékű tárgyak felőli teljesen azonos munka 50°/o-tólira is menő különbözetekkel állapíttassák meg.» — «Az igazságszolgáltatásban való feltétlen bizalmat megrendítik mindazon esetek, melyek a birói kijelentések szükséges egyöntetűségétől eltérést mutatnak.» — «Másrészt felette kellemetlen helyzetbe hozza a hivatali eljárásnak lelkiismeretességére rátartás bírót, a ki nélkülöz minden irányítást arra: a megállapításnak milyen mértékét kelljen alkalmazni, hogy saját lelkiismeretének és az ügyvéd méltányos érdekének megfelelő birói kijelentést tegyen.» «... minthogy a felsőbb bíróságok határozatai is bármely elvet nélkülöző eltérésekben tarkáinak, tehát még a törvény és törvényes rendelet szabályai hiányában törvényt pótló felsőbirósági ítélkezés sem nyújt e téren legcsekélyebb orvoslást». — «Az a terjengő nézet, hogy a munkadíjmegállapítás kedvezményes vagy hátrányos látszatában a bírónak barátsága, neheztelése és több efféle emberi gyarlósága nyer kifejezést, mélyen megalázó a bíróra és az ügyvédre.» «A kötelező díjszabás legnagyobb érdeke a birói reputatiónak!»;

a székesfehérvári kamara 24,559/97. sz. a. ekkép ír: «a magyar ügyvédség helyzete mostoha, állapota tarthatatlan, s itt volna az ideje annak, hogy a törvényhozás valahára az ügyvédek helyzetén javító intézkedést tegyen, egy ügyvédi díjszabás létesítése útján»;

a soproni kamara 31,335. sz. a. ekkép ír: «Díjaink meghatározásában teljesen ki vagyunk szolgáltatva a bíróság kényének, a mely semmiféle szabályzat által sincs kötve stb.»;

ugyancsak a soproni kamara 30,802/96. sz. a. ekkép ír: «Eégi sérelmünk a bíróságoknak az ügyvéd díjazásának meg9