Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)
Dárday Dezső: Az ügyvédi díjak törvényhozási szabályozásának alapelvei és ezek alapján kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete [150., 1898]
61 díja az ügy, illetve per tárgyával bizonyos arányban fognak növekedni, illetve csökkenni, a mi ismét annyit tesz, hogy a szellemi munka díjazása csakis tiszta értékskála útján eszközölhető. Hogy vájjon a föntebb részletezett ügyvédi tevékenységek egyéb nemeinek díjazásánál, melyeknél a végzett munka meny- nyiségének oly kiváló szerepet kell játszania, mily módon és egyáltalán engedendő-e befolyása az ügy- vagy pertárgy értékének, ezen nyitott kérdésre legyen szabad a szabad verseny, mint harmadik áralkotó tényezőnek tanulmányozása után a felelet megadását megkísérteni. Ne felejtsük ugyanis, hogy eddig két szélsőség megkérésé- v . sének módjáról szólottám csak, az ügyvédi díj alsó, és felső lia-senymintár. táráról, nem pedig a concrét esetekben tényleg kiszabandó díj- szabályozó, ról, mely ezen szélső mértékeket természetesen csak a legkivé- telesebb esetekben fogja megüthetni. A rendszerint előforduló díjnak olyannak kell lennie, melyben a két szempont egyesülésével valamely közbeeső érték kerül ki, mint a hogy az a munkálatom későbbi részeiben foglalt megoldási kísérletben is keresztül van vive. Azon főszabályzó pedig, mely hullámzásaival mint az inga, mely az órát egyenletes mozgásra készteti, az érdekletteket az ügyvédi díjak szélsőségeitől megóvja, ez a szabad verseny. Mindenütt, a hol a fél tetszése szerint szabadon választja meg ügyvédének személyét, az ország valamennyi ügyvédei közül, még inkább ott, hol az ügyvédek száma numerus clau- sus-szal korlátolva nincsen, épenséggel pedig ott, hol a perek túlnyomó részénél a fél tetszésétől függ, hogy ügyvédet valljon-e vagy e nélkül, személyesen járjon el a bíróságok előtt, sőt hol a zugirászoktól eltekintve, közjegyzők és a községi körjegyzők is concurrálnak törvényes hatáskörük alapján az ügyvéddel, vagyis a hol a kötelező ügyvédi képviselet sincsen keresztül vive és az ügyvédnek is tetszésére van bízva, hogy visszautasítsa azon megbízásokat, melyek néki nem conveniálnak, ott, úgy mint hazánkban, azon két fix szélsőségen belül, melyet a gazdasági törvények szerint az ügyvéd önköltsége és a megbízó remélt haszna képeznek, a szabad verseny határozza meg, köze6i
