Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)
Dárday Dezső: Az ügyvédi díjak törvényhozási szabályozásának alapelvei és ezek alapján kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete [150., 1898]
I. Tisztelt teljes-ülés! A mióta legelőször hirdettem 0 Felsége a Király nevében ítéletet, a perköltségek és ügyvédi díjak megállapításakor mindig csak a legnagyobb önmegerőltetéssel voltam képes magamra venni, hogy minden igaz meggyőződés nélkül, — csak azért, mert elő van írva, — számokba foglaljam a végzett ügyvédi munka értékét Ezen subjectiv ok volt az, a mely eredetileg az ügyédi díjszabás kérdésének tanulmányozására ösztökélt, de az országszerte észlelhető jelenségekből Ítélve, általánosan érzett szükségnek vélek megfelelni, midőn az ügyvédi díjaknak törvényhozási úton íj való szabályozását tanulmány tárgyává tettem. Úgy bírói, mint ügyvédi körökben élénken tárgyalják ezen kérdés illetékes helyen napirendre tételének szükségét. Különösen az ügyvédi kar, jogi szaklapokban és felolvasásokban, az ügyvédi kamarák pedig az igazságügyminiszterhez felterjesztett évi jelentéseikben hivatalosan is fellépnek a törvényes szabályozás követelményével és országos mozgalom megindítása útján igyekeznek czélt érni. 1805-ben a brassói ügyvédi kamara kezdeményezett ily mozgalmat olyképen, hogy egy díjszabást dolgozott ki a maga számára, azt azután felterjesztette az igazságügyminiszterhez azzal a kéréssel, hogy az a bíróságoknak alkalmazkodás végett ajánltassék ; továbbá megküldötte azt az összes ügyvédi kamaráknak hozzájárulás végett. A pécsi kamara el is fogadta a díjszabást, a többi kamarák pedig annyival járultak hozzá a mozgalomhoz, hogy az igazságügyminiszterhez tett évi jelentéseikben egy kötelező díjszabás létesítését sürgették. F. évi márczius 10-én Altmann Ignácz budapesti ügyvéd úrnak, a budapesti ügyvédi körben «az ügyvédi díjakról» tartott Bevezetés. 1. Az ügyvédi körök felfogása a kötelező ügyvédi díjszabásról 7
