Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)
Dárday Dezső: Az ügyvédi díjak törvényhozási szabályozásának alapelvei és ezek alapján kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete [150., 1898]
épen a kis substratuum ügyekből fejlődik a legtöbb ügyvédi díj iránti per, mert a fél természetesen nem az ügyvéd munkájának mennyiségét, mint az ügyvédi önköltségek mértékét tartja szem előtt, hanem a pertárgy értékét, mint azon érdeket, a melynek fejében ügyvédhez fordult és a legnagyobb igazságtalanság gyanánt érzi, mikor a biró csekély értékű pereknél igen gyakran ennél magasabb összeg fizetésében marasztalja, a végzett ügyvédi munka mennyiségéből indulva ki. A megbízó ezen számítási módjában leli magyarázatát azon jelenség is, hogy magasabb értékű pertárgy esetén ugyanazon ügyvédi cselekményért több díjat kész fizetni, holott az ügyvédi munka meny- nyisége a pertárgy értékével nem emelkedik, mint a hogy az értékskálák hívei elhitetni szeretnék, azt hiszem, a nélkül, hogy azt maguk is elhinnék. Ugyan ki hiszi el azt, hogy egy ezer- forintos érdemleges perben annyi munkája van az ügyvédnek, mint tíz érdemleges százforintos, vagy húsz érdemleges ötven- forintos vágj’ ötven érdemleges húszforintos perben stb.? A pertárgy értékével egyszerűen csak a fél érdeke és ezzel áldozatkészsége is emelkedik. Ebből azonban az a következtetés folyik kikerülhetetlenül, hogy : a per és az abból keletkezett végrehajtási eljárás során az ügyvéd részére megállapított díjak összege a pertárgy értékét meg nem haladhatja. Minthogy igen jól eltudom képzelni azon ellenszenvet, melyet ezen nyilatkozat a tisztelt ügyvédi karban kelthet, szükségesnek vélem ezen igazság védelmére bővebb indokolást is szolgáltatni, megkoczkáztatva azt, hogy talán némileg eltérek felolvasásom legszorosabb értelemben vett tárgyától. A kitűzött nyomon haladva, ugyanis azon elkerülhetetlen eredményhez kell jutnunk, hogy a kis értékű perek legnagyobb részének díjazása, minthogy ezeknél az ügyvédi munka önköltsége csakhamar eléri a pertárgy értékét, épenséggel nem alakítható úgy, hogy az ügyvéd azokon keressen, mert a pertárgy értéke a fél áldozatkészségének felső és végső határa. De nemcsak a díjszabásnak theoretikus követelménye ezen eredmény, hanem a mindennapi életben is folyton panasz- lőtt bajnak egyetlen orvoslása. — Megdöbbentő az, hogy épen a kicsiny értékű pereknél mily óriási az aránytalanság a per57 57
