Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)
Dárday Dezső: Az ügyvédi díjak törvényhozási szabályozásának alapelvei és ezek alapján kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete [150., 1898]
51 sondern zugleich nach dem Interesse zur Sache, also unter Berücksichtigung des objectiven Werthes der bezüglichen Gegenstände etc. gezahlt wird.» De az önköltség és haszon alkotó elemeihez járul még a harmadik tényezőként a verseny is mint ármeghatározó, a mely azután a kereset és kinálat különbözőségei esetén az ár, illetve munkabér vagy díjnak az előbbi két tényező által meghatározott magasságát ismét módosítja. Applikáljuk a mondottakat közelebbről az ügyvédi díjakra és legott fontos elvek tudatára fogunk ébredni, melyek ajkötelező ügyvédi díjszabás megalkotásánál szem előtt lesznek tartandók. Ugyanis az ügyvédi munka előállítási vagy önköltségei lesznek tehát [mindenesetre; az irodai regie, úgymint a személyzet fizetése, az irodahelyiség berendezése és bére, íróeszközök és az egyes ügyben felmerült minden készkiadások, vagyis összességükben az ú. n. előállítási költségek, melyekhez hozzájárulnak azután még az ügyvédnek önfen- tartási és családfentartási költségei is. Ezen önköltségeknek az egyes ügyek által az azokban végzett munkamennyiség arányában leendő fedezeti igénye lesz tehát az ügyvédi munka- díj alsó határa .* A félnek azon érdeke pedig, mely az ügyvédi munkában a megbízó részéről foglaltatik, vagyis pernél maga a pertárgy értéke, mint a mely a megbízóra nézve veszélyben forog, akár fel-, akár alperes legyen a megbízó; perenkívüli ügyeknél ellenben az a haszon, a melyet a megbízó az illető perenkívüli ügyből remél, lesznek az ügyvédi munka felső határai. * Ámbár a gazdasági tudomány az ár alsó határának kutatásánál számos alfelosztásokat tesz a különböző termelési költségei között és hol a legkisebb, hol átlagos, hol a még szükséges legmagasabb termelési költségeket veszi számításba, az ezen munkálatban levezetendő közetkeztetések szempontjábói azonban mindezen részleteket mellőzendőknek találom és ezért a termelési költségek kitétele helyett egyszerően az önköltségek kitételét használom, mint a mely valamennyi termelési költségeket felöleli minthogy az önköltség alatt kinek-kinek termelési költségei értendők. 4* 51
