Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)
Dárday Dezső: Az ügyvédi díjak törvényhozási szabályozásának alapelvei és ezek alapján kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete [150., 1898]
49 azért, mert nálunk, a hol az ügyvédség kettéosztása keresztülvive nincsen és a hol numerus clausus nem létezik, hanem a hol az 1874 : XXXIV. t.-cz. 41. §-a az ügyvédnek a felajánlott megbízás visszautasítási jogát korlátlanul biztosítja, és a hol a tekintetben, hogy a fél melyik ügyvédet válaszsza az ország valamennyi ügyvéde közül, korlát felállítva nincsen, sőt a hol a közjegyzők és a körjegyzők törvényes hatáskörükben szintén concurrálnak az ügyvéddel, vagyis a hol az ügyvédi munka árát kizárólag a szabad verseny szabályozza, ott nem lehet más alapból kiindulni, mint a gazdasági áralakulás és árképzés (melynek egyik faja a tarifálás) elveiből. Ezen oldalról nézve a dolgot, nincsen is oly díjszabási kérdés, melynek kulcsát aránylag könnyű szerrel meg ne találnók; a külföldi példák által ajánlott megoldásoknak végtelen összege pedig egész kicsiny számú lehetőségekre olvad össze. Hiszen igen jól tudjuk, hogy minő nagy horderejű theo- riák foglalkoztatták már a gazdasági tudományt a munkabérek kérdésével kapcsolatosan Adám Smithtől, Eicardó, Lassalle és Marxtól egész a szoczializmusig; és Proudhontól a mai anar- chismusig. A mi pedig a honorárium és bér közötti gazdasági különbséget illeti, az ma kisebb mint valaha, mert nehéz volna ott, a hol már a fűtőtől is egy nem könnyű vizsgát kívánunk, megvonni a határt arra nézve, hogy hol kezdődik az a «felsőbb szakértelem», a mely a vele végzett munkát többé nem bérre, hanem díjra jogosítja. Már kifejtettem, hogy abban sem lelhetjük meg a különbséget a díj és bér között, hogy az előbbi, talán csak a megbízási viszony (mandatum) esetén, a másik pedig a munkabéri szerződések (locatio conductio operis és operarum) esetén járna, mert a hagyományos jogtudománynak a római jog öröké gyanánt ránk maradt ezen megkülönböztetése minden egyébtől eltekintve a mit a hazai ügyvédségi megbízási viszonyok természetére nézve elmondottam, ma már meghaladott álláspont. A német birodalmi polgári törvénykönyv megalkotásakor folytatott vitáknál ugyanis már elfogadásra talált az a nézet, hogy a megbízás és munkabéri szerződés között az ultima differentia az elsőnek ingyenes volta. Hogy az ügyvédi megbízás nem ingyenes többé, mint a római jogban volt, hol még kikötni sem 4 и
