Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)

Dárday Dezső: Az ügyvédi díjak törvényhozási szabályozásának alapelvei és ezek alapján kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete [150., 1898]

lező eljárási szabályzatként jelentkeznek, hol perjogi, hol szervezeti törvények formájában.

Érdekes ezen szempontból megfigyelni, hogy azon államok, melyek a különdíjrendszer szerint jártak el, pld. Anglia és Francziaország a perrendtartás függelékeként alkották meg a díj szabást és az ügyvéd munkáját annak perrendtartási különbözőségei szerint taksálták meg. Az átalány-rendszer szerint eljáró államok, a német birodalmi törvény kivételével, a díjszabást az ügyvédi rendtartás alkatrészének, tehát szervezeti törvénynek, tekintik, és maga a Német birodalmi törvény is kifejezetten csak czélszerűségi okokból oldotta meg a kérdést a perrendtartást kiegészítő költségtörvények csoportjában.

Pedig ha abból a kérdésből indulunk ki, hogy mi az ügyvédi díj ? arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy egy ily díjszabás sem nem perjogi, sem nem szervezeti, hanem helyesen csakis magánjogi törvény lehet, a mi következik már a fent megállapított azon tételből, hogy: az ügyvédi díj nem egyéb, mint az ügyvédi tevékenység mint szolgáltatás fejében, cserében szolgáltatott teljes csereérték, vagyis ellenszolgáltatás.

Már pedig nem lehet tagadni, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti viszonynak szabályozása a feleknek magánjoga, melylyel ha nem éltek, vita esetén a biró dönt.

Ha már most a biró elvi támpontok hiánya miatt képtelen helyesen dönteni, a döntési szabályok és elveknek törvényhozási megállapítása magánjogi törvényként jelentkezik szükségképen. Ezért szerény nézetem szerint az ügyvédi díjszabás kérdése sem a perrendtartásban, sem az ügyvédi rendtartásban nem oldandó meg, hanem: külön törvény keretében.

Hogy mennyiben módosulhat a díjszabás magánjogi jellege az ügyédi functiónak esetleges közjogi vonatkozásai által, azt az adó-, illeték-, kataszter-, tarifa- és üzleti díjszabási-rendszerek ismertetésénél fogom bővebben tárgyalni. Elég legyen e helyütt arra rámutatni, hogy ott, a hol mint hazánkban, Ausztriában és a Német birodalomban korlátlanul az ügyvéd tetszésére van bízva a neki felajánlott megbízást elfogadni vagy visszautasítani, ott az ügyvédi működés közjogi természete lehet pium desiderium, de kézen fekszik, hogy egy oly köz46

46