Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)
A javító intézetekről. Lengyel Aurél bemutatja Krajcsik Soma jelentését a székesfehérvári javítóintézetről [153., 1899]
mus. Tény az, hogy nemcsak a mi börtöneink vannak túlterhelve, hanem a kórházak is; nemcsak közvetítő-intézeteink hiányoznak, a melyek összekapcsolnák a börtönt az élettel, hanem hiányoznak a reconvalescensek számára szükséges intézetek. És ennek mi a következése ? Az, hogy a fertőző nemi betegségekben, a szifilitikus bajokban szenvedő egyének mielőtt teljesen meggyógyulnának, már mint javultak kieresztetnek, hogy a nehezebb betegeknek helyet adjanak. Persze az orvos lelkire köti az illetőnek, hogy tartóztassa magát a nemi érintkezéstől, azt is tudjuk, hogy §. is van erre a büntetőtörvénykönyvben, a mely ezt bünteti; azonban a nemi életet §-ra szedni és erkölcsi maximákkal korlátozni nem lehet. Itt a nemi ösztön a szenvedély hatalmával működik és így oda jutunk, hogy azt a csirát, a mit elakarunk fojtani á la Koch, Tyndal, á la Pasteur, a szifiliszt nem tudjuk elnyomni azért, mert a rendszabályok felszegek. Tehát itt messzebbre vissza kell nyúlnunk és oda kell hatnunk, hogy a szifilitikus beteget teljes gyógyulás előtt ki ne hocsássuk. — Ez a mi kérdésünkkel igen fontos összeköttetésben van, mert a fiziologusok azt megerősítik számos példával, hogy a szifilitikus szülők gyermekei igen hajlandók az elme- betegségekre ; a melyek ha nem törnek is ki egészen, minden esetre a bűnözésre való hajlam által nyilatkoznak meg és a társadalomban bajt okoznak. De van még egy elhanyagolt terület, t. i. az iszákossáq. Ha valaki a felvidéken utazott, különösen vasárnap, férfiakat és nőket az útfélen részegen henteregni már reggel láthat és ez ellen semmiféle intézményünk nincsen. Tehát kapcsolatban azzal, hogy az elzüllött gyermekeket neveljük, oda is kell hatnunk, hogy a szifilis és az iszákosság teljes elnyomására szolgáló intézkedések megtétessenek. Persze ez aztán roppant mesz- sze vezet, mert hiszen azt tudjuk, hogy a szeszadó egyike az állam legnagyobb jövedelmeinek, ez aztán felvetné a szesz- monopolium nagy kérdését, ez pedig olyan terület, amelyre mi mint jogászok nem mehetünk át, azonban mint sociologusok, mert ez főképp sociális kérdés, azt hiszem joggal vonhatjuk a mi elmélkedésünk körébe. Mindezeket összefoglalva először is hozzájárulok azokhoz az indítványokhoz, amelyek a meglevő javító-intézetek 2í> 305
