Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)
A javító intézetekről. Lengyel Aurél bemutatja Krajcsik Soma jelentését a székesfehérvári javítóintézetről [153., 1899]
Székács Ferencz: T. Jogász-Egylet! Ihering a «Zweck im Becht» czímű munkájában rámutat arra, hogy a hatalomban van bizonyos expansiv erő, a mi mindig szélesebb és szélesebb körökre terjeszkedik ki és felhozza azt, hogy többek közt az egészségügy sem volt még ez előtt csak száz esztendővel is közügy, holott ma már a közegészségügy a közigazgatásnak egyik legfontosabb feladatát képezi. És méltán, mert valamennyien meg lehetünk arról győződve, hogy a fizikusok sokkal nagyobb szolgálatokat tettek az emberiségnek épen a prseventio által, mint a kórházi orvosok összevéve az ő speciális tevékenységükkel. Az angol Tyndal, a franczia Pasteur, a német Koch, a midőn a kolera, a tifusz, a sarlach, a himlő, a dögvész és tüdővésznek elnyomására, illetőleg elterjedésének elfojtására törekedtek, ebben ha nem értek is el teljes sikert, mégis statis- tice ki lehet mutatni, hogy az ő tudományuk által az emberiségnek jóltevőivé váltak, mert hogy ha ezeket az istencsapásokat nem tudták is kiirtani, azokat a sebeket, a melyeket ezen elemi csapások az emberiségen évszázadokon keresztül okoztak, bizonyos mértékben redukálni képesek voltak; és így ezeknek a fizikusoknak tevékenysége sokkal fontosabb és áldásosabb, mint valamely orvosé, a ki kitudná azt mutatni, hogy pld. a pestis daganatok nem hidegen, hanem melegen kezelendők. Mert a főkérdés mégis csak az, hogy igyekezzünk megakadályozni, hogy egyáltalán ne legyen pestis, tehát pestis-daganat se. Már most én a t. felolvasó úrnak az előadása érdemére nem akarok reflektálni, mert azon speciális tapasztalatokkal, a melyek az ő indítványának a megbirálására szükségesek, nem dicseked- hetem, de mint jogász ezen igen érdekes felolvasás alkalmából a figyelmemet arra irányítom, vájjon a mi törvényhozásunk és 302
