Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 17. kötet (150-153. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 17. (Budapest, 1899)
A javító intézetekről. Lengyel Aurél bemutatja Krajcsik Soma jelentését a székesfehérvári javítóintézetről [153., 1899]
Lengyel Aurél: Tisztelt Teljes Ülés! A bűnügyi statisztika adatai megdönthetetlen bizonyítékai annak, hogy a kriminális esetek legtöbbje gondozás nélkül fel- nőtt egyének által követtetik el, s hogy ennek következtében a züllésnek indúlt s a züllés veszélyének kitett ifjú egyénekről való gondoskodás a deliktumok megelőzésének hatályos eszköze lehet. A midőn ez felösmertetik, a kulturállamok rendszeresen kezdik szervezni a kényszernevelés ügyét: s ma Anglia 40.000 gyermeket tart javítónevelés alatt, Francziaországban 140 javítóház áll fenn, Svájczban 3000 ifjú részesül kényszernevelésben, s a skandináv államok is országosan organizálták már az elhagyatott gyermekek védelmét. Magyarország a prseventióra irányuló munkásságával mesz- sze elmarad ezen államok mögött. Nálunk még mindig szabadjukra vannak hagyva a kis koldusok és csavargók, kik a hideg évszak beálltával oly nagy számmal találhatók a nagy városokban : nálunk még mindig nem viszik javítóházba a restséghez szokott, nyomorgó utczagverekeket, kik tolvajok s betörők társaságában töltik napjaikat s alig történik valami azon szerencsétlen gyermekek megmentésére, kiknek szülei erkölcstelen életmódot folytatnak. Míg ajstatisztika szerinta tízezret jóval túlhaladja a 8—10 éves^ csavargó gyermekek száma,-s míg 1894-ben is 1244 ily korú fiú- és 298 leánygyermek, továbbá 8191 16—20 éves férfi és 2138 hasonló korú nő lön bíróilag elitélve, addig négy javítóintézetünkben a rendüzeresített-347 -helyre csupán 171 egyén utaltatott be bírói ítélettel, a többiek a feltartóztatás megkísérlése nélkül rohannak a bún lejtőjén az erkölcsi romlás örvényébe. De még e csekély számmal létező javítóintézetek sem felelnek meg rendeltetésüknek. Szervezetüket maga az alkalmazott 279 1 *
