Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Horváth János: Az 1722/23. I. II. III. törvényczikkek által elfogadott pragmatica sanctio lényege és annak helyzete a magyar közjogban [146., 1898]
11 féld (id. mü Vorwort): «Die Constitution Ungarns ist das Product grosser Kämpfe, sie ist in hundert Schlachten verteidigt und bewährt worden. Man kann die Verfassung Ungarns nur aus seiner Geschichte verstehen ............Es hat sich dann von selbst ergehen, dass die geschichtlichen Beziehungen des heutigen Zustandes an jedem Punkt hervorgehohen und sogar die Strömungen der jüngsten Zeit unter diesem Gesichtspunkt betrachtet worden sind. Ist ja doch Staatsrecht nichts anderes als die Politik der vergangenen Zeiten..........» I. Az imént hivatkozott eltérő nézetekre szabad legyen azzal válaszolnom, hogy a szigorun történelmi fejleményűnek ismert magyar közjog szempontjából e nézetek tarthatlanok s merem állítani, hogy 1723-tól napjainkig b. Kemény Zsigmondnak volt teljesen igaza, midőn a Pesti Napló 1861 márcz. G. számában ezt írta : «Senkit nálunknál mélyebben nem érdekelhet a «pragmatica sanctio», mert hisz hazánk életével van oldhatlanul és mindent szabályozó vezéreszmeként összekötve, senki fontosabbnak nem tarthatja ennek minden betűjét, mint a magyar, s veszélyeztetve volna államéletünk, ha a király és nemzet közti kétoldalú szerződésnek nem tekintenők, melyet külön egyik fél sem változtathat meg vagy módosíthat akár egyben, akár csak legparányibb részleteiben is. Miként létez és miként nem létez a «pragmatica sanctio»? Nem létez mint 1713-iki családi törvény semmi vélt, vagy valódi indokaival s következményeivel együtt. De ellenben létez mint III. Károly magyar király 129. törv.-czikkből álló második decretumának I. és II. czikke a vele egyszerre szentesített törvényekben». «Nálunk a pragmatica sanctio a legitimitás és a legalitás egybeforrva. Legitimitás az örökösödési rendre nézve, legalitás pedig a fejedelem és ország közt megosztott és folytonos törvényhozási jogra nézvén. (Ugyanaz P. N. 1861 aug. 28.) (Ugyanez értelemben ír Bécsi Emil a Pesti Napló 1861 márcz. 22-iki számában.) 91
