Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)

Horváth János: Az 1722/23. I. II. III. törvényczikkek által elfogadott pragmatica sanctio lényege és annak helyzete a magyar közjogban [146., 1898]

б Később így ír a «Donau-Zeitung» 1861 szeptember hóban r «A kétoldalú kötés sehol sem található föl, s a kétoldaluság csak állítólagos» .... (Kemény Zs. erre ezt írja: «mi pedig a pragmatica sanctiót állítólagosnak hiszszük akkor, ha az nem bír a kétoldalú kötelezettség jellegével» .... Pesti Napló 1861 szept. 5.) Majd Hasner prágai egyetemi tanár a bécsi Reichsrath 1861 aug. 29-én tartott ülésében így beszélt: «A magánjogi szerződések elméletét nem lehet az államjogra alkalmazni.... A középkorban a magánjogi állapotra épültek ugyanis a patriar­chális és patrimonialis államok, de a mai időben rég túladtak az emberek ily nézeteken .... és arra a végeredményre jut, hogy a deductióban, mely Magyarországnak a koronáhozi viszonyában szerződési kifolyást lát, degradáltatik az állam­eszme — a jog alkalmazza magát az államhoz, s a törvény és jog ne akadékoskodjék szüntelen örökös betegség gya­nánt» . . . Néhány újabb elméletekből kiinduló közjogászunk ma ugyanezen tantételekre akarja basirozni az új magyar közjogot. (Az osztrák és Révész Imre-féle tételeket egyezteti össze a pragramatica sanctio tekintetében Polner Ödön bizonyos irány­ban igen negativ czélzatu müvében. L. Magyarország és Ausztria közjogi viszonya 106—141.1.) Ennek azonban ellent kell ma is mondanunk, mint ellent­mondott Deák és törzskara 1860—67 között. Részünkre: «tör­ténelmileg fejlődött alkotmányunk tárháza ............valóságos arsenál, hol győzhetlen fegyverek állanak rendelkezésünkre, nemzeti jogainkat ezekkel védelmezhetjük meg». (Beksits nyomán.) A magyar ügy iránt nem rokonszenvtelen «Debatte» bécsi politikai napilap 1865 aug. havában így írt: «Azon ország­gyűlés, melynek föladata az, hogy a pragmatica sanctiót az újkori államszükségletek és jogi fogalmak szempontjából interpretálja, melynek a birodalom egyes részei közt való viszonyt tán szá­zadokra kell rendeznie — azon országgyűlés mulhatlan legális kell hogy legyen» stb. Erre a Deák-párt közlönye a Pesti Napló 1865 augusztus, hó 24-én megkérdi a «Debattét»: «mit ért ő a pragmatica se

Next

/
Thumbnails
Contents