Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Az ági öröklésről. Barna Ignácz, Enyiczkey Gábor és Kégl János jogászegyleti előadásai [143., 1898]
Enyiczkei Gábor: Tisztelt telj es-ülés! Több mint két évtizede annak, hogy örökösödési jogunk egyes kérdéseivel elméletileg először foglalkozni kezdve, azt az álláspontot tettem magamévá, hogy az örökösödést a végrendelkezési szabadságra kell fektetni — a mint hogy hazánkban ma is arra van fektetve — továbbá, hogy ezen szabadságot csak a legfontosabb családfenntartási szempontok korlátolhatják, hogy végre a törvényes örökösödésnél az öröklési jogviszonyok központjául a mindenkori örökhagyót — nem pedig az első szerzőt — kell tekinteni s ennélfogva a családi és rokonsági kapcsolat természetes rendjével szemben a vagyon eredete tekintetbe nem jöhet, nem pedig annál kevésbbé, mivel valamely vagyont bizonyos életviszonyok közt megtartani épen oly nehéz s épen oly érdem, mint ugyanazon vagyont más körülmények közt megszerezni. Ehhez hozzáfűzhetem még azt, hogy a lefolyt évek során szerzett gyakorlatom s élettapasztalásom a most jelzett elméleti állásfoglalásnak ellent nem mondott. Midőn tehát most a t. jogászegylet kétségtelenül a megindult codificationalis munkálat által előidézett szellemi mozgalom hatása alatt az örökösödési jog szabályozásának kérdéseit tárgyalásai körébe vonta, én felmentve érzem magam az alól, hogy a most érintett általános főelvek fejtegetésével foglalkozzam. Hanem hogy a felvetett tárgyhoz közelebb férhessek, egyenesen oly irányban kívánok pár megjegyzést tenni, hogy az örökösödési jognak a törvényelőkészítő bizottság jegyzőkönyveiben eddigelé napvilágot látott tervezeti vázlata a kiemelt nagy elvi szempontokból kiindulva felfogásomat és várakozásomat mennyiben elégíti vagy mennyiben nem elégíti ki. 9
