Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)

Szakolczai Árpád: Az ujdonság kérdéséről a szabadalmi jogban [145., 1898]

-28 Dr. Szakolczai Árpád: Tisztelt teljes ülés! Én az ügyészség intézményének eszméjét felolvasásom ke­retében megpendítettem, de egyáltalában nem kívánom azt dog­mának tekinteni, melyhez a csalhatatlanság tulajdonsága fűző­dik. Igen örvendek, hogy a discussió folyamán két nálamnál sokkal hivatottabb szakférfiú, a szabadalmi hivatal nagyságos alelnöke és Dr. Deutsch Izidor úr vitatták meg a kérdést, mely­hez érvelésével igen tisztelt kartársam, Dr. Iritz Adolf úr járult. A szabadalmi ügyészségi intézmény czélszerüségi kérdésének eldöntése nagy szakismeretet, hosszú tapasztalatot és a kifejlődő joggyakorlat éles megfigyelését igényli. De a kérdés jelen stádiumában is nem tartom felesleges­nek, hogy Dr. Iritz kartárs egyes felvetett érveire reflectáljak. Dr. Iritz kartárs úr ugyanis fél az ügyészségtől, mert az a kö­zönség vexatiója lesz. Én nem tudok ily pessimisticusan látni, miután meggyő­ződtünk, hogy az ügyészi intézmény a bűnvádi eljárásban sem lett az, a minek némely pessimista jósolta, egy üldözési má­niában szenvedő szervezet, hanem igenis beleilleszkedett jog­rendszerünkbe, mint egy olyan szerv, mely nem minden áron akar vádolni, és mely alaposan considerálja, vájjon vádoljon-e vagy sem. — És én el tudok képzelni ügyészi szervezetet a sza­badalmi hatóság keretén belül is, mely alaposan megfontolja, vájjon felszólaljon-e, és mely által a közönség vexatiója be nem áll, ellenben elmarad a közönség zaklatása, selejtes nem új ta­lálmányok által. És egyáltalában nem osztom Dr. Iritz úr azon aggályait, hogy ha az ügyészség intézménye által a szabadalmak felruház- tatván az állam tekintélyével, a szabadalom megadásánál elő­forduló tévedések erkölcsileg az állam terhére esnek. Ebből a szempontból tekintve, csak a bejelentési rendszer volna el­fogadható. Minden egyéb rendszernél igenis, az állam véleménynyil­vánítása bennfoglaltatik legalább az esetek egy részében, a sza­badalom megadásában. Mert hiszen felszólalási rendszerünk jelenlegi állásánál is, a hol ügyészek hivatalból nem működ­nek, — megeshetik, hogy egy magánfél felszólalásának elveté­76

Next

/
Thumbnails
Contents