Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Szakolczai Árpád: Az ujdonság kérdéséről a szabadalmi jogban [145., 1898]
21 segíthetne, s ha volna hatóság, a mely minden bejelentést felszólalással támadna meg, a melyről meg van győződve, hogy sem találmányt, sem új találmányt nem tartalmaz, akkor a contradictorius eljárás minden előnye mellett ipari életünk meg volna kiméivé mindazon csempészetszabadalomtól, a melynek egyedüli jogalapja a 60 napi felszólalási határidő szerencsés kiállása. Ezen intézmény különben nem is novum, mert pl. Bolíviában létezik is már az Attorney General ügyészség intézménye a szabadalmi eljárásban. És röviden rá kivánok mutatni arra, hogy a szabadalom megadása után újdonság hiánya miatt már csak semmiségi keresetnek van helye. Ez megakasztja, de nem előzheti meg a bi- torlási eljárást, és eldöntéséig az üzem megakad. Ezen per pedig hosszas Írásbeli eljárás útján tárgyaltatik, és néha évek telnek bele, míg a per elintézést nyer. Senki se érveljen azzal, hogy ez a hosszadalmas eljárás a per szövevényessége folytán szükséges. Épen a közelmúltban tárgyaltatott egy monstre megállapítási per, a szóbeliség leg- liberálisabb kezelésével, és valóban az egész tárgyalás menete a szóbeliség leglelkesebb szószólóit is kielégíthette. íme rövid és vázlatos képe a kérdésnek. Meg vagyok győződve, hogy nálamnál hivatottabbak mindig intensivebben és intensivebben fognak foglalkozni e szakba vágó kérdésekkel, mert Magyarország gazdasági jólétének fejlődése iparától függ, ipara virágzásának alapja pedig a szabadalmi jogélet fejlődése, melynek előföltételei megvannak: fejlődésképes törvény és kiváló szakerők annak keresztülvitelére. Deutsch Izidor: Tisztelt teljes ülés! Engedje meg at. teljesülés, hogy köszönetemet nyilvánítva a t. előadó úrnak előadásáért az előadó úr értekezése végén megpendített egy eszmére : a szabadalmi ügyészség eszméjére nézve nehány megjegyzést megtehessek. A szabadalmi ügyészség eszméje nézetem szerint ellentétben van a szabadalmi jog terén képzelhető bárminemű elvi felfogással vagy rendszerrel. Nálunk nem is teljesen új ez a gondolat, mert a szabadalmi törvényről 69
