Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)

Szakolczai Árpád: Az ujdonság kérdéséről a szabadalmi jogban [145., 1898]

19 hogy a szabadalom megsemmisíthető: é) ha a leírás már nyom­tatásban megjelent vagy gyűjteményben felvétetett, ha mint a behozatali szabadalmaknál, ezen közzététel nem törvényes ren­delkezés folyománya. A П. kifogás részletezésében hivatkozik alperes arra, hogy azon kedvezmény, mely a Németországgal kötött szerződésben a bejelentési határidő tekintetében rejlik, nem a személyt, ha­nem magát a találmányt illeti és ezen határidő engedélyezését «beneficium adhserens»-nek tekinti, mit több író nyilatkozatai­val és az 1897. évi deczemberben kötött újabbi németországi szerződés tartalmából kíván bizonyítani, mely szerződés már nem alattvalókról, hanem találmányokról (Wird eine Erfindung stb.) szól, különben azt is állítja alperes, hogy az osztrák-magyar szabadalom, a mikor megadatott, már nem volt A.-é, hanem több német alattvalóé, kik csak azért vették ki a szabadalmat A. neve alatt, hogy ezen szabadalom minden államban A.-féle szabada­lomnak legyen nevezhető, minek igazolásául több okmányra hi­vatkozik. Végre hivatkozik alperes azon czélból, hogy a német szer­ződésben megadott kedvezményes határidőt maga részére, illetve belga alattvaló jogelőzője részére igényelhesse, a Belgiummal fennálló kereskedelmi szerződésre, melyben a más államok ke­reskedelmi és iparvállalkozások tekintetében engedett kedvez­mények, a belga alattvalókra is kiterjesztetnek. A kihallgatott szakértők oda nyilatkoztak, hogy a megsem- misíttetni kért szabadalom lényege azonos a 44660. és 50955. sz. két német birodalmi szabadalomban leírt találmánynyal, mely két németországi szabadalom leírásai: és pedig az első már 1888 okt. 5-én, a második pedig 1890 ápril 8-án került a bécsi és budapesti műegyetemekhez és azóta ugyanott megtekin- tésre készen áll. Ezen peres iratokat az osztrák cs. k. kereskedelmi minisz­ter azon javaslatával küldte át a m. kir. kereskedelemügyi mi­niszter úrhoz, hogy a kérdéses szabadalom a válaszban kifejtett okoknál fogva újdonság hiánya miatt megsemmisíttessék. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a szabadalmi tanács elnökéhez leküldvén, az a jelen pert az 1895. évi XXXVII. tör- vényczikknek végrehajtásáról szóló 1896. évi 572./eln. számú 2* 67

Next

/
Thumbnails
Contents