Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Az ági öröklésről. Barna Ignácz, Enyiczkey Gábor és Kégl János jogászegyleti előadásai [143., 1898]
Tisztelt teljes-ülés! Engedjék meg nekem, hogy az imént elhangzott felszólalásokhoz mindössze néhány megjegyzést fűzzek. Azokkal, a miket egyik múlt ülés alkalmával elmondottam, legnagyobb ellentétben Enyiczkey t. tagtársunk előadása állott és pedig első sorban azért, mert ő minden tekintetben a végrendelkezési szabadságot tartja olyannak, a mely a törvény alkotásnál respectálandó és semmi izében, semmi részében sem korlátozandó, eltekintve az örökhagyó személyes kötelezettségétől. En t. teljes-ülés a végrendelkezési szabadságnak egyáltalában nem tudok oly fontosságok és nem tudok oly nagy jelentőséget tulajdonítani. Nem látom sehol sem azokat az okokat, a melyek ezt bármiféle szempontból javasolnák ; feltétlenül meghajtok az előtt, hogy az élők közti visszterhes ügyleteknél minden tekintetben a legnagyobb szabadságot kell meg engednünk, noha azt látjuk, hogy az utolsó évtizedekben e tekintetben is némi reactio támadt a törvényhozásokban, sőt nemcsak a törvényhozásokban, de a judicaturában is. Véletlenül ma jutott a kezembe egy Ítélet, a mely Ítélet nemzetgazdasági szempontokból indokolja azt, hogy egy szerződést, a melyben terményeket előre elad valaki, azután nem tud beszámolni vele, a bíró érvénytelennek mondja ki azért, mert az tulajdonképen szerencseszerződés. Itt van a szerencseszerződések egész serege, itt az uzsora törvény, a melynél látjuk, hogy az élők közti visszterhes ügyleteket is korlátozzák, mert azt látják, hogy az egész társadalomra káros, vészt hozó. En t. teljes-ülés az élők közti visszterhes ügyleteknél látom azt a gazdasági okot, a mely arra indít, hogy ott meg kell engedni a szabad rendelkezést tekintet nélkül arra, hogy az a vagyon hogyan került a szerző tulaj23 Dr. Kégl János:
