Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)

Horváth János: Az 1722/23. I. II. III. törvényczikkek által elfogadott pragmatica sanctio lényege és annak helyzete a magyar közjogban [146., 1898]

98 elveket tartalmaznak az 1792. VI. t.-cz., az 1796. évi törvények bevezetése és а П. t.-cz., az 1802. I. t.-cz., az 1805. évi törvé­nyek bevezetése és az I. t.-cz., az 1807. évi I. t.-cz., az 1808. évi II. törvényczikktől a Vl-ig terjedő törvényczikkelyek, az 1812. I. t.-cz. Megjegyzem, hogy mindez alkalmakkor az 1741. LXIII. t.-cz. idézve van, s mintegy alapul szolgál, úgy hogy e most idézett törv.-czikkelyt bizonyos tekintetben méltán lehet alap­törvénynek tekinteni. Különös fontosággal bir ez irányban azon tény, hogy midőn Őfelsége 1792-ben ujonczokat kívánt az ország rendiéitől, az országgyűlés egy küldöttséget választott, mely előtt Ő felsége részéről kimutattatott az ujonczok szüksége, valamint fölfedez­tetett az is, hogy az ellenség (őfelségének egyik tartományát: Belgiumot már megtámadta. Az ország rendei tehát meggyő­ződve a szükségről, a megkezdett háború tekintetéből a VI. t.-cz-ben ismét 5000 ujonczot ajánlottak. Az 1830. VII. t.-cz.-ben az 1741. LXIII. t.-cz. 2. §-a, az 1807. I. t.-cz. 5. §-a és az 1808. VI. t.-cz. 1. §-ában foglalt óvások ismétlésével, a rendek a magyar ezredekhez Ő felsége és a Haza iránt viseltető hűségök és szeretetök ösztönéből 48,000 ujonczot önként és maguk jószántából ajánlanak. Emez ujonczok közül 98,000 azonnal állítható volt, a másik rendbeli 90,000 ujoncz csak. az esetre van ajánlva, ha az örökös tartományok megtámadtatnának. A most idézett törvényczikkelyekhez sorolható még az 1839/40. II. t.-cz. is. A képviselőház 1848. évi jul. 20-iki ülésében utal erre br. Eötvös József is, mondván: «hogy a sanctio pragmaticát Magyarország s az austriai birodalom mindig így értelmezte, mutatja épen az 1741-iki eset, melyre hivatkozás történt, hol Magyarország nem azért, mert akart, hanem mert kötelességé­nek érezte, fogott fegyvert az austriai birodalom védelmére: br. Eötvös József utalt .ugyanekkor az alsóház 1848 márcz. 31-iki ülésére, Madarász László interpellátiójára, s gr. Batthyány Lajos feleletére, (1. alább) s erre megjegyzi, «ez tehát a pragmatica sanctio valódi értelme». Bár nem törvény az 1722/23. évi törvényczikkelyekhez írt bevezetés, de a törvény keletkezésének eszméjét és okát,, minden kétséget kizárólag híven visszaadja, a bevezetésből 178

Next

/
Thumbnails
Contents