Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Horváth János: Az 1722/23. I. II. III. törvényczikkek által elfogadott pragmatica sanctio lényege és annak helyzete a magyar közjogban [146., 1898]
71 E föliratban említésre méltó a következő tétel: «Midőn cs. apostoli és kir. fölséged a sanctio pragmatica alapján Magyar- ország alkotmányának isméti helyreállítását elhatározta, nem kételkedhetünk, hogy azon alapelv, miszerint minden jogszerü- leg alkotott törvény jogérvényes mindaddig, míg azt a koronás fejedelem és nemzet egyesült akaratja el nem törli, hazánkra nézve is sértetlenül fönnáll. Hittük és hisszük ezt annál inkább, mert a sanctio pragmatika, melyre mint alap törvényre, maga Fölséged kegyelmesen hivatkozik, és a sanctio pragmatica értelmében kiadott királyi hitlevelek világosan azt tartalmazzák, hogy az országnak törvényei, melyek t. i. országgyűlésen alkottattak szorosan megtartandók. A Fölséged által a múlt évi okt. hó 20-án kiadott diploma és királyi elhatározásokat úgy tekintettük, mint világosan kijelentett tanúságát annak, hogy Fölséged a sanctio pragmaticát, mely a koronás fejedelem s a nemzet jogait egyaránt biztosítja, teljesen és egész terjedelmében életbe lépteti, s megvalánk győződve, hogy Fölségednek legmagasabb czélja és akaratja más nem lehet, mint az egy ideig félre tett, de soha el nem évülhető, soha meg nem semmisíthető magyar alkotmánynak visszaállítása .............De hűtlenek volnánk az alkotmányosság elvéhez, eltérnénk a sanctio pragmatica alapeszméitől, ha nem ragaszkodnánk törvényeinkhez s azoknak szoros megtartását, pontos teljesítését nem sürgetnénk a jognak és igazságnak minden fegyverével.» E föliratra alkalmat adott az 1861. évi január 16-án 721. sz. alatt a törvényhatóságokhoz intézett királyi leirat. E leiratot ragadták meg a municipium ok, (úgy mint 1789/90-ben) arra nézve, hogy véleményöket a törvényellenes kormányzattal szemben elmondják. Valamint 1789/90-ben a sanctio pragma- ticára hivatkoztak, úgy most is azt választották kiindulási pontul. Esztergommegye föliratából idézem a következőket: «Ime az okt. 20-iki kegyelmes diploma, mely a pragmatica sanctiora hivatkozva állítja vissza az alkotmányt, épen a pragmatica sanctióba ütközik, két oldalú egyaránt kötelező szerződés lévén, Fölségédet ép úgy kötelezi a nemzet ősalkotmányos jogainak, szabadságainak, önállásának csorbítatlan föntartására, valamint kötelezi a magyar nemzetet ..........pedig a kegyelmes diploma a 151
