Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Horváth János: Az 1722/23. I. II. III. törvényczikkek által elfogadott pragmatica sanctio lényege és annak helyzete a magyar közjogban [146., 1898]
"€2 király (illetve dynastia) s nemzet között, s hatályában mindig alkotmányos garantiát. A cancellária fölir II. Józsefhez a koronának az országból leendő kivitele ellen, a föliratot Ürményi József, a múlt század legkiválóbb magyar jogásza szerkeszti, hivatkozik törvényekre stb.: «Az ország alapjában megrendül ez által, mert valódi alap és sarkalatos törvényei sértetnek meg, sőt maga a pragmatica sanctio is .. » (Fönnebb hivatkoztam az 1861. évi első föliratra, melynek egyik tétele ugyan e szempontot teszi magáévá.) Ugyanez alkalommal 1784-ben Sopron vármegye is fölir, s ebben előfordul: «az ország csak azon föltétel alatt adta át a fölséges ház első szülöttének örökösen a koronát, hogy összes kiváltságaik, szabadalmaik s törvényeik szentül föntartas- sanak». 1784-ben ugyancsak ez alkalommal Zemplén-, Temes-, Szabolcs-, Szathmár-, Bars- és Tornamegyék emlékezetébe hozzák II. Józsefnek, hogy a magyar nemzet nem legyőzve, leigázva, hanem önként, s azon világosan kimondott föltétel alatt hajolt úgy 1526-ban, mint az öröködés megállapításakor 1687-ben, s 1723-ban az osztrák ház kormányzata alá, hogy szokásaiban és jogaiban föntartassék, s ne más tartományok módjára, hanem saját törvényei szerint kormányoztassék, méltán félnek pedig, hogy a német nyelvvel a német tartományok kormánymodora is behozatik, ellenére a nemzet s az uralkodó- ház közt fönnálló szerződésnek, a szerződés mind a két részt egyenlően kötelezi, és a fejedelemnek épen oly szent kötelességévé teszi a nemzet jogainak sértetlen föntartását, mint a nemzetnek a hűséget». (L. Collect, et Represent. Diószeghini, 62. 1. Katona, I. к., 380. 1.) Barsmegye 1785-ben kelt egyik fölirata igy hangzik: «a magyarok 1687-ben úgy, mint 1723-ban és 1741-ben nem le- győzetve, hanem önkényt, szerződésileg, s más tartományok módjára nem kormányzás mellett adták át a koronát». 1787-ben II. József elrendeli, hogy a káptalanok s más hiteles helyek levéltárai Budára vitessenek, e rendelet visszavételét az akkor septemviralis tábla is szorgalmazta, kijelentvén egyebek közt, hogy a nemzet és a fejedelmi ház közt szerződ- vények állanak fönn ... 142
