Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Horváth János: Az 1722/23. I. II. III. törvényczikkek által elfogadott pragmatica sanctio lényege és annak helyzete a magyar közjogban [146., 1898]
59 volt akkor, s nyilvánvaló most is, hogy a két első czikk mindenesetre szerződés, még pedig fontos alapszerződés, azaz pragmatica sanctio jellemű. A törvénykönyvbe iktatás által lett szerződéssé, s a törvénykönyvbe fölvétel által lett a szerződés törvénynyé». És valamint nem szükséges levéltárakban kutatni a bécsi békekötés okmányát, mert annak egyedül hiteles példánya a Corpus Jurisban van, úgy felesleges az 1723-iki szerződést is másutt keresni. Marczali Henrik pedig Salamon Ferencz fölfogását így egészíti ki (1. Magy. Orsz. Tört., VIII. k., 221. 1.): «Ez a belső összeköttetés a női örökösödés elfogadása vagyis a Habsburg- ház örökös uralma és a magyar rendek jogainak szintén örökös biztosítása között teszi az 1722/93. I., II., III. t.-czikkek igazi lény eg ét. Ezt az összeköttetést pedig nem mostanában magy arázták beléjök a magyar közjog művelői. Még a törvény megerősítése előtt megjegyzi az udvarnak egy névtelen tanácsosa, hogy a nemzeti kiváltságok megerősítésének összefüggése az örökösödéssel veszedelmes. Úgy tűnik föl a dolog, mintha nem is szabad és önkéntes fölajánlás volna, hanem contractus«. A névtelen tanácsos jól sejtett, s jól fogta föl a helyzetet. Marczali Írja (II. József kora, I. k., 15. 1.), ama kort ismertetendő: «az országgyűlés nemcsak küzd és tagad, hanem alkot is.... A pragmatica sanctio és a Habsburg-ház örökösödésének leányágra kiterjesztése fejében megnyeri az alkotmányos élet folytonosságának biztosítását az uralkodótól...» Concha Győző egyik igen érdekes művében pedig ezt olvassuk : «Békésen, az illetékes tényezők kölcsönös megegyezéséből folyólag alakul meg végleg és szilárdan az örökös királyi hatalom... A királyságnak elismertetéseért roppant árt kell fizetnie s a reá látszólag kedvező állás-foglalás Magyarországon egyenlő a lemondással hatalma jótékony gyakorlásáról». (A 90-es évek reformeszméi. Budapesti Szemle. 61. sz. 1. 1.) Hogyan keletkezett a magyar közjogban a pragmatica sanctiónak szerződéses fölfogása, azt igen plausibilisen s az ellenérvek fölsorolásával elmondja Concha Győző (1. Politika, 604. 1.). Bizonyos, hogy fölfogása a valóságnak sokban megfelel. De kérdem akkor mikor ma egész közjogunk s annak 139
