Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Horváth János: Az 1722/23. I. II. III. törvényczikkek által elfogadott pragmatica sanctio lényege és annak helyzete a magyar közjogban [146., 1898]
55 légyőzhetetlenebb előítéleteket uralkodni látjuk. (Democratia Amerikában. Fábián Gábor fordítása П. k. 27. 1. Teljesen összefügg ezzel az, a minek gróf Szécben Antal a következőkben ad kifejezést a magyar nemzeti characterre nézve, ugyanis: «Kegyeletes lelkesedéssel csügg a magyar a múltnak emlékein, büszke öntudattal pillant vissza ősei tetteire, azok képeihez fűzi a jelen kivánatait, azokhoz méri a jövő lehetőségeit. Fajának európai elszigeteltsége magyarázza meg és fokozza ez irányt» . . . 8tb. (Tanulmányok 40. 1.). IV. Az 1722/23. L, II., III., t.-cz. által elfogadott pragmatica sanctio nem egyszerű diploma, nem octroyirozott adomány vagy ígéret, hanem kölcsönös egyezkedés folytán kötött alapszerződés, melyben egyrészt őseink a habsburgi ház nőágának javára ünnepélyesen lemondtak azon jogról, hogy a habsburgi ház fiágának kihaltával szabadon választanák királyukat, másrészt pedig III. Károly, ki a nemzet szabadválasztási jogát az 1715. III. t.-cz.-ben nyíltan elismerte, a nemzet részéről kikötött föltételek teljesítését, az ország önállásának, függetlenségének, jogainak, szabadságainak, törvényeinek föntartását ígérte. Az ekkép szabad egyezkedés mellett kötött két oldalú alapszerződés teljes erejében s minden föltételeivel együtt életbelépett, minden azután következett koronás királyok által megtartatott, az abban foglalt biztosítások újabban s részletesebben ismételteitek s a jogszerűen kötött szerződést jogszerű gyakorlat szentesítette. (1861. évi első fölirat.) Az alább fölhozandó adatok, valamint az 1723-tól napjainkig eltelt idők politikai s közjogi eonstellatióiból is kimutatható az, hogy az 1723.1., II. t.-cz.-ben elfogadott sanctio pragmatica államjogi szerződés és alaptörvény. Erre utalnak már azon körülmények is, a melyek között e fontos törvényczikkek keletkeztek. De másrészt a Corpus Jurisban ilynemű határozatokat a királyok trónraléptével, vagy koronázásakor találunk. 1723-ban azonban se trónváltozás nincs, se koronázás, s a királyleány: a hat éves Mária Terézia még nem is volt megkoronázható, mert 135
