Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Horváth János: Az 1722/23. I. II. III. törvényczikkek által elfogadott pragmatica sanctio lényege és annak helyzete a magyar közjogban [146., 1898]
43 Kossuth Lajos irataiban a sanctio pragmaticát illetőleg egy egész új rendszert fejtett ki, melyet annak idején a Budapesti Szemle két czikkben méltatott (1. 1881. 50. sz. 52. sz.), majd Salamon Ferenczet késztette az előbb idézett czikk megírására, e jeles irodalmi művektől eltekintve, újabban számos adat került birtokomba, melynek czélja Kossuth álláspontjának czáfolata. Kossuth mindenek előtt helyteleníti a «pragmatica sanctio» szavak használatát, azt egyszerűen az osztrák dynastia házi törvényének tekinti, s ez alapon helytelennek tartja, hogy a «sanctio pragmatica» szavak a törvény szövegébe bevétettek. Kossuth azt is állítja, az 1848. évi törvényeknek Szentkirályi Mór által szerkesztett élőbeszédjére vonatkozólag, a mely az örökös tartományok feloszthatlan és elválaszthatlan birtoklását tárgyazza, vagyis, hogy az osztrák tartományok a pragmatica sanctio által állanak velünk válhatlan kapcsolatban, hogy ez az idézése a pragmatica sanctiónak semmit sem derogál a magyar közjognak, mert az az osztrák tartományokra vonatkozik. Azoknak törvény, nekünk semmi». A hivatkozott élőbeszéd vonatkozó része így hangzik : «az ország . . . Karai és Bendei . . . nem késtek . . . figyelmüket azokra fordítani, miket az összes magyar népnek jogban és érdekben egyesítése, — az ország törvényes önállása, — s függetlensége ; a pragmatica sanctio által vele válhatlan kapcsolatban álló tartományok iránti törvényes viszonyai; — a nemzet alkotmányos életének, a kor igényei, s a körülmények sürgős volta által szükségelt kifejtése .... megkívánt». . . stb. E gondos, mondhatni minutiosus szövegezés maga elég czáfolat Kossuth hypothesisére. Kossuth fölfogásával szemben áll még az ismert 1847-ben készült ellenzéki nyilatkozat is, melyben ez is előfordul: «nem fogunk mi ezen működésünkben soha megfeledkezni azon viszonyokról, melyek közöttünk s az austriai örökös tartományok között a «pragmatica sanctio» értelmében fönnállanak». Kossuth s a törvényszerkesztő Szentkirályi Mór ezen nyilatkozat alapján mentek a pozsonyi országgyűlésre, s alig hiszem, hogy Szentkirályi Mór, az általa szerkesztett bevezetésnek más értelmet tulajdonított — mint az az ellenzéki nyilatkozatban megírva van. 114
