Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 16. kötet (143-149. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 16. (Budapest, 1898)
Horváth János: Az 1722/23. I. II. III. törvényczikkek által elfogadott pragmatica sanctio lényege és annak helyzete a magyar közjogban [146., 1898]
34 (1789.) évi deczember hó 18-án királyi szavunk lekötésével ígértük, az 1723. II. t.-cz. értelme szerint törvényes megkoronázásunkkal és hitlevelünk kiadásával.. országgyűlés megtartását..» stb. ... A jogfolytonosságnak tehát eleget tett II. József is, kora halálán múlt, hogy ígéretét be nem válthatta. II. József azonban Magyarországon a koronás király jogait nem gyakorolhatta, sőt az 1790/91. XXXII. t.-cz. még a magánosok részére kiadott adományleveleit és privilégiumait is érvényteleneknek nyilvánította. II. Leopold ellenben trónra lépte után, az alkotmányi követelményeinek eleget tett. 1790. márcz. 29-én kelt országgyűlést hirdető okmányában ezt nyíltan ki is fejezi, mondván : «kormányunkat a trónöröködésről szóló törvények teljesítésével akarván kezdeni, stb. . . . Ő szentesítette ama nagy horderejű 1790/91. X. t.-czikket, melyre nézve b. Kemény Zs. a Pesti Napló 1861. évi márcz. hó 9-iki számában így ír : «megjegyzendő, hogy a pragmatica sanctio egyszer az országgyűlésnek magyarázata alá is került. Meg kell említenem, hogy az 1723. II. 5. 6. 7. §§-ai egy mondatban akarták mindazt kifejezni, a mi mint paraphrasis az 1723. I. t.-czikkre vonatkozik.» «Ennélfogva szövege oly facsarttá lett, hogy nemcsak con- struálni igen nehéz, de még félre is magyaráztathatott. ... Az ily félremagyarázatokért vált, ha nem is szükségessé, legalább czélszerüvé a törvényhozás általi interpretatio, az ily félremagyarázások adtak alkalmat arra, hogy törvénykönyvünk az 1790/91. X. t.-czikkel gazdagodjék.» (L. még br. Kemény Zsigmond hason irányú czikkeit a Pesti Napló 1861. ápril 30. és május 3-iki számaiban.) I. Ferencz 1792 ben eleget tett az 1723. II. t. ez. 9. §-ában írt föltételeknek, az 1825/27. III. t.-cz.-ben pedig az 1790/91. évi X. t.-czikket alaptörvénynek elismerve, annak megtartását ígéri. Ferencz uralkodása alatt történt az osztrák császári czím fölvétele,' hogy ez mennyire a magyar királyság önállóságának megóvásával történt, elég utalnom az 1804. évi patens (aug. 11-én kelt) főleg 3. és 4. pontjaira. De mivel ez Magyarországot directe véve nem érintette, utalok az 1807. évi országgyűlés actáira (1. 1807. évi nov. 7-ikLXXIII-ik ülést, 1807. évi országgyűlési irományokat 240. 1. 50. p.), utalok az 1835. évi aug. hó 31-én, 114
