Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)
Vámbéry Rusztem: A Relegatio eredményei és büntetési rendszerünk reformja [135., 1898]
54 ralizáló és psychologiailag átalakító hatása ? Azt merem hinni, hogy van, bár rendszeres kriminálpsychologia hiányában azt kellőleg megindokolni alig vagyok képes. Prins a Brusa előadását követő vitákban kétségbe vonta, hogy a visszaesőkre a munka egyáltalán bárminő psychikai hatással volna is, kivéve, ha, mint az a de Metz által alapított Mettray-i telepnél történt, a groupe- ment familialon belül nem tartanak minden elitéit számára külön felügyelőt s meg ez esetben is csak, ha minden őr filozófus vagy apostol lenne. Prins mindenesetre túloz s túlbecsüli az őrök nevelő befolyását. Kétségtelen ugyan, hogy az elitélteket állandóan körülvevő őrök kiképeztetése az általuk folytatott állandó érintkezés következtében fontos, de első sorban a munkakedv az, mely nemesít. Ez pedig a földmivelési munkáknál könnyebben felkelthető, mint az iparinál. Maga a foglalkozás változatossága, a földnek enmunkája általi megtermékenyítése az értelemre élénkítő hatással van s egyszersmind akadálya annak, hogy újabb bűncselekmény tervére vonatkozó gondolatok ébredhessenek. Az egészséges élet és a relatív jólétnek bizonyos foka meggátolják, hogy az elitéit a büntetését megelőző időre, mint kívánatos korszakra gondoljon vissza. A munkája által elért eredmény, az elitéltnek állandóan szeme előtt lévén, a munkával együtt nő a munkakedv is, úgy hogy idővel alig észrevehető processus utján természetévé lesz. («pro- fondément enracinée» — mint Brusa mondja). A czéltudatos munka bizonyos tervszerűségre tanítja az elitéltet, mely ki- szabadulása után önmagától is követ s mely a rendes életmódnak alapjává lesz. Böviden: a földmivelő foglalkozás, ha csak némileg alkalmas is az egyén s ez a kiválasztás kérdése, okvetlenül beleoltja az elitéit gondolkozásába a nagy elvet: élni- dolgozni, melyet negatív formában úgy fejez ki a közmondás: qui non laborat nec manducet. Egy további nagy előny az egészségügyi szempont. Prins a «Criminalité et repression» czímű munkájában, mely a kri- minálpolitika egyik standard work-ja ezt így fejezi ki: II faut aux détenus en effet de rudes fatigues sous peine d’amener la déperdition des forces et la dénutrition; il faut done leur procurer des travaux représentant une depense süffisante de force musculaire. Fentebb bővebben kifejtettem, hogy mai börtön76
