Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)
Vámbéry Rusztem: A Relegatio eredményei és büntetési rendszerünk reformja [135., 1898]
52 variété importante»). Az, hogy a bűntettes kolóniák transportá- czió vagy belföldi földmivelő telepek formájában valósuljanak meg, nem elvi problema, hanem csak a praktikabilitás kérdése. Tökéletesen egyetértek e tekintetben Braune-val, ki a Bodel- sehwingh által alapított szabad munkásgyarmatok mintájára alapítandó Zwangskolonieen mellett szólva így kiált fel1: Warum also erst nach dem Kilimandscharo streifen — Sieh das Gute liegt so nah ! — Auch in Mecklenburg giebt’s weite Haidestrecken, a mi azonban korántsem zárja ki, hogy oly ország, mely alkalmas gyarmatokkal rendelkezik, ott földmivelő bűntettes telepeket állítson fel. A földművelő telepek alatt tehát a következőkben a bűntettes kolóniákat általában értem, legyenek azok akár a belföldön, akár a gyarmatokban. Önként felmerül ezek után a kérdés, minők azok az előnyök, melyek a földmives telepek mellett szólnak ? Röviden azt felelhetném az ipari munkáltatás hátrányainak hiánya. De e felelet nem teljes és tökéletessé csak úgy tehetem, ha a római börtönügyi kongresszus határozatát megelőző vitát, melyben Brusa szerepelt mint előadó,röviden ismertetem. A kérdés, mely a vita tárgya volt így szólt: Nem kell-e oly szabadságvesztésbüntetést rendszeresíteni, mely az eddig követett rendszereknél jobban felelne meg a földmivelő országoknak, illetve az ipari munkához nem szokott földmives lakosságnak ? A kérdés így föltéve elég szerény terjedelmű,1 2 dé azért nem csekély fontosságú, mert a mennyiben az igenlő válasz indokolt, az ez alapon megalkotott szabadságvesztés-büntetési nem nemcsak a földmives lakosságra nyerhet alkalmazást, bár másrészt mint az felállítandó konklúziómból kitűnik, a földmiveléssel foglalkozott elitéltekre sem terjeszthető ki generaliter. Kétségtelen azonban, hogy a földmives munka a mai büntetési rendszerek keretében is előnyösebb az ipari munkánál: I. mert vajmi nehéz az elitéltetése előtt földmiveléssel foglalkozó elitéltet az ipari munkára megtanítani, igaza lévén Tal- lack-nak3 abban, hogy a bűntettesek munkája rendszerint 1 Die Deportation der Gefangenen. Blätter für Gefängnisslumde XXX. 1. fiiz. 2 Bulletin de la comission penitentiaire internat. 1887. I. 105. 1. 3 Penological and preventive principles. 209. 1. 7i
