Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)
Róth Pál: A szavatossági kötelezettség törvényi szabályozása [134., 1898]
21 csak kivételesen fordulnak elő, aminek oka megállapított szavatossági jogszabályok hiányában keresendő, aminek folytán azok a nagy közönség de még a jogászvilág tudatába sem mennek át. Ellenben kedvező jelenség gyanánt constatálhatjuk, hogy a .jog- gyakorlat helyes nyomon jár, midőn azon jogszabályokat megállapítani igyekszik, melyekre a szavatossági kötelezettség alapítható. Azt láttuk, hogy ezen igyekvésben ama bizonyos socia- listicus olajcsöpp felismerhető. Azt is láttuk, hogy az ismertetett franczia jogelvek nálunk is utat törtek. A vasutak szavatossági kötelezettségére vonatkozó judika- turánál megállapíthatjuk, hogy a bíróságok az 1874 : XVIII. tör- vényczikk jogelveit meglehetős szigorral alkalmazzák, azonban még sok téves nézet fordul elő különösen az «üzemi balesetek» fogalmának megállapításánál; nevezetesen ezek köre megszorít- tatik, holott annak minél extensivebb magyarázatot kellene nyerni. A judikaturából végül azon tapasztalatot merítjük, hogy bármily szabadelvűén akarjon is a bíróság a munkaadó és munkás közötti szavatossági jogviszonyokban a munkás javára dönteni, ez soha sem lesz kielégítő. A kifejtett joganyag és szerzett tapasztalatok után tehát véleményemet a következőkben foglalom össze: 1. A munkásokra nézve a kötelező balesetbiztosítás hozandó be, azonban nem csak az ipari és gyári munkásokra nézve, hanem a mezőgazdasági munkásokra is, mert ezek száma nálunk az előbbiekéi sokkal meghaladja. 2. Speczialis szavatossági törvény alkotása mellőzendő, ellenben magánjogunk codificátorai a kötelmi jog szabáTyőza- sánál figyelmeket a szavatossági jogszabályokra behatóan ás részletesen lerjeszszék ki. (Elénk helyeslés.) 2!
