Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)
Róth Pál: A szavatossági kötelezettség törvényi szabályozása [134., 1898]
10 kárról és a kárköteles személyről értesült, ezen tudomásra való tekintet nélkül a cselekmény elkövetésétől számított harmincz év alatt. Ausztriában a polg. törvénykönyv 1010. 1161. és 1315. §§-ai intézkednek a szavatossági kötelezettségről. A vállalkozót vétkesség esetében terheli a baleset következményei miatt a felelősség. A megbízott vagy alkalmazott vétkességéért csak akkor szavatol, ha ezek megválasztásánál vagy alkalmazásánál hibás. A vasúti vállalatok szavatosságát az 1869 márczius 5-iki törvény szabályozza. A munkások baleset- és betegségi biztosítása pedig az 1887 deczember 28. és 1888 márczius 30-iki törvények által nyert szabályozást. / Áttérve most már hazai törvényeinkre, a régibb magyar törvényekben a kártérítés elveit az 1492 : 16., 1638 : 27. és 1629 : 31. czikkek szabályozzák. Az erőszakos tett, mely által valaki mást személyében vagy vagyonában megsért, régi törvényeink szerint a nagyobb hatalmaskodás eseteit képezi. Ezen eseteket a törvény eredetileg a nemesi szabadság oltalmazása végett jelölte ki és sújtotta büntetéssel és ennek felel meg a nagyobb hatalmaskodás u. n. régi öt esete. Később a magyar törvényhozás ezen öt esetet több újjal toldotta meg, hogy az országgyűlés, bíróságok és hatóságok tagjait megvédelmezze. A nagyobb hatalmaskodásnak büntetése a főbenjáró ítélet volt akkép, hogy egyedül a nyertes féltől függött, vájjon az elmarasztaltnak fejét vagy fejváltságát kivánja-e. Újabb időben a fejvesztés megszüntettetvén, csak a fejváltság vagyis az elmarasztalt vérdíja maradt fenn magán-büntetésül oly módon, hogy reá egyszersmind vagyonvesztés mondatott ki. A birságnak két harmada a bírót, egy harmada a nyertes félt illette. Illetékes bírája a királyi- illetve báni tábla volt. Ezenkívül létezett a kisebb hatalmaskodás vagy erőszakoskodás mindazon esetekben, amdőn a jogellenes cselekmény a nagyobb hatalmaskodást meg nem állapította. A tettes büntetésül az erőszakosság által okozott bárokon és költségeken felül saját kisebb dijával tartozott, mely jogi állapotához képest külömböző volt és fele részben a bírót, másik részben a pernyertest illette. Ezen sajátlagos magánjogi intézményeken felül az 1659 : 10
