Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 14. kötet (124-133. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 14. (Budapest, 1898)
Róth Pál: A magyar biztosító-társaságok jogi helyzete az osztrák új regulativummal szemben [126., 1897]
Dr. Gaár Vilmos: Tisztelt Teljes-ülés! A felvetett kérdésnek két oldala van, az egyik a jogi, a másik gazdasági. A jogi oldalra nézve, az találtatott legsérelmesebbnek, hogy az 1878. vám- és kereskedelmi szerződésben biztosított paritás az 1878 : 22. t.-cz. 8. §-ban nem lett úgy megvalósítva a biztosító, mint a többi részvénytársaságokra és szövetkezetekre nézve. Tudniillik ez utóbbiakra az illető állam törvényei csakis annyiban alkalmazandók, hogy működésűk azon ország törvényeinek kell, hogy alávetve legyen, a melyben működnek, míg a biztosító társaságokra nézve az 1878 : 22. t.-cz. 8. §-a azt is megkívánta, hogy nemcsak a működés, hanem az alapítás is a belföldi törvény szerint történjék. Erre alapította az osztrák kormány azon teljesen jogos követelményét, hogy a magyar társaságok letelepedésük alkalmával az engedélyt ki is kérjék. A nyáron félhivatalosan közzétett kommüniké szerint a kiegyezési tárgyalásokról — már megegyezés jött volna létre a két kormány között a tekintetben, hogy az 1878: 22. t.-cz. 8. §-ban foglalt ezen sérelem szanáltassék a teljes paritás alapján. E tekintetben tehát, ha e félhivatalos kinyilatkoztatás való, további vitának helye nincs, mert ekkor a magyar biztosító társaságoknak, a mennyiben működésűket Ausztriában meg akarják kezdeni, concessiora szükségük nem lesz, csak azt tartozván igazolni, hogy Magyarországon jogérvényesen megalakultak. Azon kérdés pedig, hogy működésükre nézve az osztrák vagy a magyar törvény irányadó-e — épenséggel nem vitás; az állam területi fenségjoga eldönti a kérdést; a ki Ausztriában
