Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 14. kötet (124-133. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 14. (Budapest, 1898)
Róth Pál: A magyar biztosító-társaságok jogi helyzete az osztrák új regulativummal szemben [126., 1897]
17 zwar:» Van-e joga az osztrák miniszternek más országok üzletére vonatkozólag a statisztikai anyagot előírni és bekövetelni ? Még több adatot is sorolhatnék föl annak igazolására, hogy az idegen társaságok helyzete Ausztriában tarthatatlan; azonban még csak egyet szabadjon fölemlítenem. Több oldalról hallottam, hogy a magyar biztosító társaságoknak semmi panaszuk se lehet az osztrák rendelet ellen, s teljesen méltányos, hogy ez reájuk is alkalmaztassák, mert hisz ez a magyar társaságoktól se követel többet, mint az osztrák társulatoktól. Ez az érv az első pillanatra szinte meggyőző, de behatóbban mérlegelve tarthatatlan. Az osztrák regulativumnak az a főhibája, hogy az ellenőrzést az összes üzletre terjeszti ki és — mint az előadó úr helyesen megjegyezte — ha a társaságok a kívánt föltételeknek pontosan meg akarnak felelni, összes üzletüket és központi berendezésüket az osztrák rendezéshez kell alkalmazniok. / Es mit cselekesznek majd a magyar társaságok, ha az új magyar biztosítási törvény az osztrák rendelettől eltérő berendezéseket fog követelni. Melyik rendelkezésnek tegyenek eleget ? A gyakorlatban ez a kérdés aligha lesz megoldható; csakis a kölcsönös egyetértés és méltányosság által, az alkotandó államszövetségben a viszonosság kellékének megkövetelése mellett. Ha pedig ez keresztülvihető nem volna, a magyar biztosító társaságok méltán elvárhatják a törvényhozó testülettől, hogy érdekeik kellő védelemben részesíttessenek. És ha a biztosítás terén Ausztria és Magyarország közt kiüt a háború, legyünk meggyőződve, hogy nem mi leszünk a vesztes fél. Az országos statisztikai hivatal legújabb adatai szerint 1895-ben az idegen társaságok bevétele nálunk 33%-al volt nagyobb, mint a hazaiaké. Első sorban tehát az osztrák társaságok fognak szenvedni, ha helyzetüket eg}7 szigorú magyar törvény megnehezíti. Én a magyar részről követendő eljárás programmját a következő 3 pontban állapítanám meg: 1. Kormányunk hasson oda, hogy míg az új vám- és kereskedelmi szövetséget meg nem kötjük, az új osztrák biztosítási rendelet a magyar biztosító társaságokra ne alkalmaztasseK2 83
