Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 14. kötet (124-133. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 14. (Budapest, 1898)

Róth Pál: A magyar biztosító-társaságok jogi helyzete az osztrák új regulativummal szemben [126., 1897]

15 an-а mutat, hogy a magyar társulatokat is az idegenek közé sorolják. Jól tudom, hogy más államokban is szigorúan bánnak az idegen társulatokkal. Az 1883. január 1. olasz kereskedelmi törvény szintén nagy terheket ró az idegen társaságokra, és az olasz kereskedelmi miniszter zaklatásaival már majdnem tűr­hetetlenné teszi az idegen biztosító társulatok helyzetét Olasz­országban. De itt legalább megvan a jogosságnak látszata; azt mondják, hogy ők az olasz felek érdekeinek megóvása czél- jából szigorúak, s ezen a határon túl nem lépnek, mint az osztrák regulativum teszi, mely az összes üzletet ellenőrizni akarja. Ez túllépése az illetékességi körnek, oly túlkapás, mely az idegen társaságokat Ausztriában úgyszólván lehetetlenné teszi. Bátor leszek ez állításom igazolására e szabályzat pár §-át bemutatni. Legsérelmesebb a 39. §., a mely feljogosítja az állami biz­tosítási hivatalt, hogy nemcsak az osztrák üzlet ügykezelését bármikor átvizsgálhatja, hanem az idegen társaságok összes ügykezelésére is kiterjeszkedhetik, annak könyveit bármikor Bécsbe szállíttathatja, úgy hogy csak a felügyelettel megbízott közegek önkényétől függ, hogy a magyar társaságok mindunta­lan egész kocsirakománynyal küldjenek könyveket az osztrák hivatalba. De sérelmes a 34. §. is, mely a legpontosabb és legaprólé­kosabb statisztikai összeállítást kívánja meg, még pedig az összes üzletről. Azt mindenki természetesnek találja, hogy az osztrák biz­tosítási hivatal jogosítva legyen az illető társaság osztrák üzle­téről hű képet nyerni, de alig helyeselheti valaki, hogy annak olasz- vagy francziaországi üzletébe is belepillanthasson. A «Deutsche Yersicherungs-Zeitungban» (Berlin, 1896. április 5.) e kérdésről megjelent czikk a regulativum legnagyobb hibájának azt tekinti, hogy a biztosító társaságok teljesen ki vannak szolgáltatva a felügyeletet gyakorló államhivatal önké­nyének, minthogy annak határozatai ellen felebbvitelnek helye nÍnC8. A schweiczi biztosítási törvény is legfőbb ellenőrző közeg gyanánt az állami biztosítási hivatalt állítja föl, de ennek hatá­si

Next

/
Thumbnails
Contents