Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 14. kötet (124-133. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 14. (Budapest, 1898)
Róth Pál: A magyar biztosító-társaságok jogi helyzete az osztrák új regulativummal szemben [126., 1897]
7 osztrák törvények és rendeleteknek is megfelelhessen, mert különben Ausztriában működését meg nem kezdheti. Tényleg a magyar biztosító társaságok Ausztriában a legnagyobb zaklatásoknak vannak kitéve és szabad működésükben vagy megakadályoztatnak, vagy csak mindenféle kicsinyes mesterkedések utján érhetik el czéljukat; így pld., hogy a sok közül egy fontos esetet kiemeljek, nálunk a biztosító társaságok rendszerint mint vegyes biztosító társaságok keletkeznek, vagyis többféle üzlet-ágat kultiválnak; az osztrák regulativum azonban a vegyes biztosító társaságokat meg nem tűri és a magyar biztosító társaság Ausztriában csak egy üzletágat kulti- válhat, vagy pedig kénytelen minden üzletágra nézve mint külön társaság megalakulni. Ezek előrebocsájtása után áttérek az uj osztrák regulativum azon részeinek fejtegetéseire, melyek a magyar biztosító társaságokat és a magyar közgazdaság fontos érdekeit közelebbről érintik, megjegyezvén, hogy a magyar biztosító társaságok az idézett 1878. évi 22. t. ez. fentjellemzett értelmezése folytán ezen regulativum) гак feltétlenül alá vannak vetve. A regulativum I. szakasza kimondja, hogy a biztosító társaságok alapításához az állami konczesszió követeltetik meg. Ezen kormányrendelet tehát egyoldalulag lerontja a közös megállapodáson alapuló kereskedelmi és vámszerződés 20. szakaszát és a végrehajtási törvény 1. és 4-ik szakaszait, melyek értelmében magyar biztosító társaság Ausztriában koncesszióhoz kötve nem lehet. Nem tartom feleslegesnek e helyütt megemlíteni, hogy még az osztrák jogász világban is kifejezésre jut azon nézet, hogy ezen tárgy rendelettel egyáltalában nem szabályozható, hanem törvényhozási szabályozást igényel és nekünk ezen kérdéshez annál több hozzászólásunk van, mert ez idézett 1878. XXII. t. ez. 8 §-a szerint a magyar biztosító társaságokat csak a belföldi biztosító társaságokra nézve hozott törvények kötelezik. A regulativum 2. szakasza szerint a konczesszió csak részvénytársaságoknak vagy a tagok kölcsönös felelőségén alapuló egyleteknek adható meg; ezen szakasz egyenes ellentétben áll a magyar'kereskedelmi törvénynyel és a kereskedelmi és vám73
