Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 14. kötet (124-133. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 14. (Budapest, 1898)

Szakolczai Árpád: Magyarország szocziális törvényhozása [125., 1897]

14

noldra is terjedne, sok elzüllést akadályozna meg és gátat vetne legalább némileg a kisbirtok mindinkább növekvő elpusztulásának.

Mint további sociális törvényeket említem az 1888 :X. t.- cz.-et a napszámosok adómentességéről, az 1883 : XXV. t.-ez.-et az uzsoráról és káros hitelüzletekről, az 1883 : XXXI. t.-cz.-et az értékpapír részletügylet szabályozásáról.

Mélyen életbevágó socialis törvény az|1885 : XI. t.-cz. az állami tisztviselők, altisztek és szolgák nyugdíjazásáról, és az 1887 : XX. t.-cz. a katonák családjának ellátásáról.

Elhagyva a közbeeső kisebb jelentőségű socialis intézkedéseket, áttérek azon törvények ismertetésére, melyekkel Magyar- ország rálépett a tévesen egyedüli socialismusnak nevezett u. n. munkás-socialis kérdések sanálásának terére.

Ily specialis alkotás az 1891 : XIV. t.-cz. az ipari és gyári alkalmazottak betegsegélyezéséről. Ezen törvény meghonosította hazánkban a kerületi munkás betegsegélyzö-pénztárak intézményét. Ezek mellett léteznek gyári betegpénztárak és állami felügyelet alatt álló betegsegélyző-egyletek. Jelenleg Magyarországban körülbelül 300 különféle betegpénztár létezik, melyeknek segélyét Va millió munkás élvezheti.

Munkás és gyáros köteles járulékot fizetni. A munkás a járulék 2/s-át a gyáros Vs-át. A beteg munkás betegpénzt kap, mely naponta 30 krtól 1 frt 20 krig terjed, a nem, valamint a bérosztály szerint, melyben a munkás befizet. Kórházba való szállítás esetén a hozzátartozók a betegpénz felét kapják. Halál esetén a temetési járulék 12 frt 50 krtól 50 írtig terjed. A törvény továbbá rendeli, hogy mindaddig, míg baleset biztosító törvény hozatik, a betegsegélyző pénztárak a balesettel sújtottak ellátásáról is gondoskodni kötelesek.

Minthogy azonban ezen pénztárak kötelezettsége csak 20 hétre terjed az ezentúli időre a munkás a hazai szegényügy körébe utaltatik — tehát koldus.

A másik munkástörvény az 1893 : XXVIII. t.-cz. a munkások védelméről és az iparfelügyelök intézményéről intézkedik, mely meghagyja a munkaadónak, hogy mindent megtegyen, a mi a munkások baleset és betegség elleni személyes szabadságára szükséges.