Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 14. kötet (124-133. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 14. (Budapest, 1898)
Szakolczai Árpád: Magyarország szocziális törvényhozása [125., 1897]
г i) legnagyobb szellemi revolutio könyvének, az új szövetségnek ismertetését. A szegény és gazdag közti egyenlősítés, a szegények jogainak hirdetése sehol nemesebben, sehol magasztosab- ban kifejezésre nem jutott, mint ezekben a szent hagyományokban. íme, tehát t. uraim, a socialis elem a theokratikus állam felfogásban. / Es ha már most a socialis eszméket az állam önczéljának szempontjából tekintjük, az állam csak akkor lehet erős és hatalmas, ha mennél több polgár tehet eleget közkötelezettségeinek, ha mennél több polgár alkalmas a közterhek viselésére. És a közös igazság szempontjából így vesztik el jelentőségüket ama veszélyes jelszavak a felekezeti és államsocialismus- ról, mert bármily indokokból bármily forrásból is erednek az eszmék, egy a czél az állami összmüködés lehető kihasználása a vagyonilag egyenlőtlenek a sociálisan gyöngébbek számára. Az állampolgár állása pedig a sociális társadalomban feltételezi az állampolgárok erős állami öntudatát. Feltételezi azt, hogy cselekvési, szerződési, szerzési szabadságuk egy részét feláldozzák a közjóiét érdekében, feltételezi nemcsak a tiszteletet, hanem a szeretetet és megnyugvást az államiságban, mint az emberi alakulatok ideáljában. / Es az állampolgárok ezen kötelességeinek teljesíthetése a következő feltételektől függ: A mennél általánosabb műveltségben és a saját jólétének kötelező megalapításában a közjóiét szempontjából. Ezen fentemlített, ha úgy szabad neveznem állampolgári műveltség első sorban feltételezi az állami nyelvnek írásban és olvasásban való tudását és feltételezi azt, hogy azon államnak törvényeit, melyben él, a mennyiben azok a leggyakoribb életviszonyokra vonatkoznak, ismerje. Feltételezi továbbá az egyéni jólét alteroistikus felfogását, mely, mint említém, szabadságai egy részének feladását követeli. S ha röviden körvonaloztam azon eszmekört, melyet socia- lismusnak nevezünk, első és legfőbb kérdésünk ezen felolvasás keretében csupán az lehet, vájjon ezen eszmék idegenek-e hazánk törvényhozásától vagy benne vannak-e hazánk törvény53
